Nemzetközi Konferencia a Terror Háza Múzeumban

Bár a berlini fal ledöntésével és a kelet-európai kommunista diktatúrák harminc évvel ezelőtti összeomlásával megszűnt a kontinens kettéosztottsága, az akkori eufóriából mintha mára alig maradt volna valami. Furcsa, mondhatnánk kínos helyzet állt elő Európában. A Jaltai Konferencia döntései révén egykor szuverenitásukat vesztett közép- és kelet-európai államok komoly csalódottsággal szembesülnek az úgynevezett szabad Nyugat, az Európai Unió régi tagországainak érzéketlenségével, politikai és gazdasági agresszivitásával. Sőt, Kelet-Európa nemzeti közösségei – két totális diktatúra történeti tapasztalatával – már-már úgy érzékelhetik, hogy egy a Szovjetunió birodalomépítő attitűdjére kísértetiesen hasonlító közegbe kerültek, ahol jelentős erők igyekeznek felszámolni a gondolat- és a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindeközben folyamatos támadás éri az Európa hagyományos nemzetállami szerkezetét megőrizni kívánó politikai közösségeket.

Mindez nagyon ismerős a volt szocialista tömb országai számára, hiszen a kommunista eszme kizárólagosságát hirdető Szovjetunió is univerzalisztikus értékekre hivatkozva igyekezett felszámolni a nemzetállami kereteket és a hagyományos identitás-közösségeket. Ha figyelmesen követjük az Európai Unióban zajló politikai küzdelmeket, jogosan merülhet fel a kérdés: kik is ragadtak benne a totalitariánus múltban? A XXI. Század Intézet 2019. november 14-i nemzetközi konferenciáján neves külföldi és hazai előadók elemzik a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc esztendő történeti, társadalmi és politikai folyamatait. A tanácskozás a Magyarország Kormánya által meghirdetett „Harminc éve szabadon” emlékév programsorozatának része.