Örökségünk a bátorság
Harminc éve szabadon

Több mint 4 millió magyar állampolgárnak semmilyen személyes emléke nincsen a harminc évvel ezelőtti első szabad választásokról. Hogyan is lehetne, hiszen akik 1980 után születtek, túl fiatalok voltak, gyerekek, akik koruknál fogva még nem élhették át a szabadság első pillanatait.

1990-ben az első szabad választással új korszak kezdődött Magyarország történetében, az állampolgárok 1945-óta újra szabadon dönthettek a jövőjükről. Két nemzedék nőtt fel anélkül, hogy megválaszthatta volna politikai vezetőit. Az 1989-es esztendő politikai-jogi átalakulásának folyamatát az 1990-es első szabad választás március 25-i és április 8-i két fordulójával lezárta. A magyar választópolgárok visszamenőlegesen jóváhagyták mindazt, amit az ellenzék a megelőző évben a tárgyalások során a pártállamtól kikövetelt. Ezzel új mederbe terelődtek az elkövetkező évek társadalmi, gazdasági és politikai folyamatai.

A rendszerváltoztatás óta eltelt évtizedek fő tanulsága, hogy az intézményrendszert hamarabb meg lehet változtatni, mint a szokásokat, a gondolkodásmódot. 1990 óta úton vagyunk. A magyar rendszerváltoztatás, ahogy az egész régióé is, sikertörténet. Minden ezzel kezdődött – a többi már rajtunk múlt.

Harminc év elteltével megállapíthatjuk, hogy hazánk régi-új intézményei kiépültek és működnek. Az állami tulajdont felváltotta a magántulajdon. Városok szépültek meg, autópályák épültek. Több millió mobiltelefonon beszél az ország apraja-nagyja. Mintegy négymillióan végre korszerű autókban közlekedhetünk, miközben az interneten keresztül az egész világot elérhetjük. Fiataljaink különböző ösztöndíjakkal külföldi egyetemeken tanulhatnak, távoli országokban szerezhetnek tapasztalatokat, vállalhatnak munkát.

A rendszerváltoztatás beteljesítette az 1956-os forradalom és szabadságharc bátor követeléseit. Függetlenek és szabadok lettünk.

Van tehát mire büszkének lennünk.