A Magyar Szabadság Éve

1988. január 1.

1988. január 1.

Hatályba lép az új útlevéltörvény, amelynek értelmében magyar állampolgárok a világ összes országára érvényes „világútlevelet” válthatnak ki.

 

Sorállás Budapesten az új világútlevélért
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1988. január 30.

1988. január 30.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) megtartja első nyilvános gyűlését a budapesti Jurta Színházban.

 

A 330 férőhelyes Jurta Színház a Népligetben
MTI Fotó: Földi Imre

 

1988. február 18.

Bemutatják Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmjét.

1988. február 19.

Meghal Ránki György Kossuth-díjas történész.

1988. február 29.

A magyar Országgyűlés vendégeként Budapesten tart tárgyalásokat az Észak-atlanti Közgyűlés (a NATO tagállamok közös parlamentje) küldöttsége. 

1988. március 15.

1988. március 15.

A nemzeti ünnep reggelén a rendőrség „preventív őrizetbe” vesz ismert ellenzéki személyiségeket. Budapesten mintegy 15 ezer fős tömeg demonstrál. A tüntetők a Petőfi térről a Batthyány örökmécses – Kossuth Lajos tér – Alkotmány utca – Bajcsy-Zsilinszky út – Nagykörút – Margit híd – Bem tér – Batthyány tér útvonalon haladnak. 1956 óta ez a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció.

 

Március 15-ei tüntetés a Bem szobornál
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1988. március 30.

Harminchét egyetemista és fiatal diplomás az ELTE Ménesi úti Bibó István Jogász Szakkollégiumában megalakítja a Fiatal Demokraták Szövetségét (Fidesz).

1988. április 9.

Bihari Mihályt, Bíró Zoltánt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárják az MSZMP-ből.

1988. április 29.

1988. április 29.

Nicolae Ceauşescu, a Román Kommunista Párt főtitkára bejelenti a „település szisztematizáció” programját. A terv szerint Romániában az ezredfordulóig közel kétezer falut számolnának föl. – Ezen a napon Budapesten a Régiposta utcában megnyílik az ország első McDonald’s gyorsétterme.

 

A romániai magyar falvak felszámolása elleni tiltakozó demonstráció a Hősök terén, 1988 június 27-én
MTI Fotó: Kovács Attila

1988. május 1.

Megalakul az Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) jogelődje, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (SZKH).

1988. május 4.

Margaret Thatcher kormányfő meghívására Nagy-Britanniába látogat Grósz Károly miniszterelnök. A II. világháború vége óta ez az első magyar kormányfői látogatás a szigetországban.

1988. május 7.

Leég a Rákóczi téri vásárcsarnok Budapesten.

1988. május 18.

Megnyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár.

1988. május 19.

1988. május 19.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára telefonon egyezteti Mihail Gorbacsovval a pártértekezleten végrehajtani tervezett személyi döntéseket. Gorbacsov egyetért Kádár részleges visszavonulásával.

 

Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára beszél a kommunista aktívaértekezleten a Budapest Sportcsarnokban

MTI Fotó: Manek Attila

1988. május 22.

1988. május 22.

Befejeződik az MSZMP országos értekezlete, Kádár Jánost megválasztják a párt elnökévé, utódja a főtitkári tisztségben Grósz Károly.

 

Kádár János  korábbi főtitkár és Grósz Károly új főtitkár az MSZMP országos értekezletén
MTI Fotó: Manek Attila

1988. május 27.

Tüntetést tartanak Ausztria budapesti nagykövetsége előtt a bős–nagymarosi vízlépcső építésének osztrák támogatása miatt.

1988. május 29.

II. János Pál pápa bíborossá nevezi ki Paskai László esztergomi érseket.

1988. május 30.

Moszkvában megkezdődik Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök csúcstalálkozója. Az ötnapos találkozó eredményeként a két szuperhatalom vezetője aláírja a közepes hatótávolságú rakétaegyezmény ratifikációs okmányait, s ezzel létrejön a történelem első nukleárisfegyver-csökkentési megállapodása.

1988. június 5.

1988. június 5.

Megalakul a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB). Az alapító nyilatkozatot a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 ötvenhatos elítélt írja alá. A TIB, az Inconnu Csoport és az SZKH felhívást tesz közzé: a magyar társadalom követelje az 1956-os forradalom után kivégzettek méltó eltemetését, egy nemzeti emlékmű felállítását, az ’56-os elítéltek bírósági ítéletének eltörlését. Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulójára kegyeleti emlékezésre hívnak fel.

 

Önkéntesek kopjafát állítanak a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában

MTI Fotó: Pataky Zsolt

1988. június 15.

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa emlékülést tart Nagy Imre halálának 30. évfordulója alkalmából.

1988. június 24.

1988. június 24.

60 ezer magyar állampolgár zarándokol el a burgenlandi Darázsfalvára, hogy részt vegyen a II. János Pál pápa által pontifikált szentmisén.

 

II. János Pál pápa a magyar zarándokok között a burgenlandi Darázsfalván
MTI Fotó: Manek Attila

1988. június 27.

Több tízezres tömegtüntetés a tervezett erdélyi falurombolás ellen Budapesten.

1988. június 28.

Megalakul a Postabank és Takarékpénztár Részvénytársaság.

1988. július 5.

1988. július 5.

Grósz Károly Moszkvában tárgyal Mihail Gorbacsovval. A két pártvezető a szükséges reformokkal kapcsolatban egyeztet egymással.

 

Grósz Károly és Mihail Gorbacsov

MTI Fotó: Manek Attila

1988. július 7.

Budapesten a Farkasréti temetőben újratemetik Bartók Béla hamvait.

1988. július 13.

Meghal Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő.

1988. július 14.

Végrehajtják Magyarország utolsó halálbüntetését: Vadász Ernő 28 éves tiszacsegei lakost a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztják fel.

1988. július 27.

1988. július 27.

Grósz Károlyt Washingtonban fogadja Ronald Reagan, aki a találkozót történelmi jelentőségűnek nevezi. Grósz találkozik George H. W. Bush alelnökkel, James Baker pénzügyminiszterrel és a Kongresszus vezetőivel.

 

Ronald Reagan amerikai elnök fogadja Grósz Károlyt a Fehér Házban
MTI Fotó: Soós Lajos

1988. július 30.

Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke televíziós üzenetet intéz a magyar néphez.

1988. augusztus 11.

A nagymarosi vízlépcső építése miatt Visegrádnál ideiglenes mederbe terelik a Dunát.

1988. augusztus 20.

A budapesti Szent István Bazilika előtt több tízezres tömeg jelenlétében szentmisén emlékeznek meg az államalapító Szent István király halálának 950. évfordulójáról. Paskai László bíboros bejelenti: az Elnöki Tanács és a kormány II. János Pál pápát meghívta Magyarországra.

1988. augusztus 22.

Súlyos balesetet szenved egy Bécsből Budapestre tartó magyar turistabusz. 12 ember veszti életét.

1988. augusztus 24.

Pécsett megszületik az első magyar lombikbébi.

1988. augusztus 29.

A Varsói Szövetség és a NATO öt-öt tagállamának vezető leszerelési szakértői kétnapos tanácskozást kezdenek Budapesten.

1988. szeptember 3.

1988. szeptember 3.

Megrendezik a második lakiteleki találkozót, ahol hivatalosan is megalakul az MDF, mint demokratikus szellemi-politikai mozgalom és független társadalmi szervezet. Kinyilvánítják, hogy az alkotmányos rend tiszteletben tartásával kívánnak működni és egyelőre nem kívánnak párttá alakulni.

 

Csoóri Sándor beszél a Magyar Demokrata Fórum lakiteleki tanácskozásán
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1988. szeptember 7.

A kormány javasolja, hogy kapjanak közkegyelmet az „1956-os események” kapcsán elítéltek.

1988. szeptember 11.

1988. szeptember 11.

Először lép fel Budapesten a Metallica.

 

Forrás: https://metallicahungarica.hu/index.php/live/magyarkoncertek/17-1988-09-11-norbi-beszamoloja

1988. szeptember 12.

30 ezren tüntetnek a Parlament épülete előtt a bős-nagymarosi vízlépcső felépítése ellen.

 

Pozsgay Imre államminiszter fogadja a Fidesz képviselőit. Pozsgay kijelenti, hogy az alternatív szervezetek és az MSZMP közötti esetleges tárgyalások során az ellenzéki szervezetek két területen ne várjanak kompromisszumot: az egyik kérdéscsoport 1956 és Nagy Imre, a másik pedig a szövetségi kapcsolatok kérdése.

1988. szeptember 16.

Megalakul a Recski Szövetség, a volt munkatábor rabjainak érdekvédelmi szervezete. – Az Országos Széchényi Könyvtárban feloldják a tilalmat több mint 5 ezer olyan könyvre, amelyet korábban ellenséges irodalomnak nyilvánítottak és elzártak a nagyközönség elől.

1988. szeptember 20.

1988. szeptember 20.

Három évtizedes emigráció után Budapestre látogat Faludy György költő. 

 

Faludy György költő autogramot ad a Puskin mozi előtt
MTI Fotó: Cser István

1988. szeptember 23.

Megjelenik a Reform című hírmagazin első száma.

1988. szeptember 27.

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága (KB). Bejelentik, hogy az utóbbi egy évben, 1957 óta először, csökkent a párt taglétszáma, mégpedig 73 ezer fővel.

1988. október 2.

Összeül a Fidesz kongresszusa. A kétnapos tanácskozás során elfogadják a párt szervezeti és működési szabályzatát. – Az e napon befejeződő szöuli olimpián a magyar sportolók 11 arany-, 6 ezüst- és 6 bronzérmet nyernek.

1988. október 4.

1988. október 4.

Budapesten, a Duna-parton élőlánccal tiltakoznak a bős-nagymarosi építkezés ellen. 

 

Élőlánc a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ellen a Lánchídon
MTI Fotó: Kleb Attila

1988. október 10.

Magyarországon hatályba láp a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény (1988: VI. tc.).

1988. október 14.

A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (BZSBT), a Fidesz, az MDF, az SZKH és a TIB képviselői felhívást adnak ki, amelyben közlik: október 23-án, a tüntetés egykori útvonalán, csendes felvonulást rendeznek, a tüntetés tervét bejelentik a rendőrségen.

1988. október 19.

A BRFK tudomásul veszi az öt szervezet október 23-ra tervezett tüntetésének bejelentését.

1988. október 20.

Bemutatják Tarr Béla Kárhozat című filmjét.

1988. október 21.

A BRFK betilt minden, október 23-ra tervezett megmozdulást. A szervezők ennek ellenére a demonstráció megtartása mellett döntenek.

1988. október 22.

Este az MDF a televízión keresztül felhívja tagjait, hogy maradjanak távol az október 23-ai utcai megmozdulásoktól. A BZSBT, a Fidesz, az SZKH és a TIB ezt követően kényszerűen visszalép a békés megemlékezés megtartásától.

1988. október 23.

1988. október 23.

A forradalom 32. évfordulóján az óriási rendőri készültség ellenére kisebb csoportok gyülekeznek a főváros különböző pontjain, a Budapesti Műszaki Egyetemnél, a Batthyány és a Bem téren, a Váci utcában és másutt. Az ellenzéki szervezetek tiltakozó levélben fordulnak Grósz Károly miniszterelnökhöz. Este a Jurta Színházban több száz néző részvételével a TIB által szerkesztett dokumentumműsor keretében emlékeznek meg a forradalomról.

 

Forrás: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

1988. október 30.

1988. október 30.

A világ 17 országának 28 városában tüntetnek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bős–Nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoznak az építkezések ellen.

 

Tüntetés a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen a Vörösmarty téren
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1988. október 31.

E havi számában a Kapu című folyóirat közli a recski tábor volt politikai foglyainak névsorát, és az 1956-os forradalom után elítéltek, kivégzettek, valamint a börtönben meghaltak listáját.

1988. november

E hónapban jelenik meg Pünkösti Árpád Kiválasztottak című könyve.

1988. november 2.

Megjelenik a Hitel című folyóirat első száma.

1988. november 5.

1988. november 5.

Megalakul a Független Jogász Fórum.

 

Kónya Imre, a Független Jogász Fórum képviselője beszél a városmajori szabadtéri színpadon
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

1988. november 8.

George Busht választják az Egyesült Államok elnökévé.

1988. november 8.

Az SZKH utódszervezeteként megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ).

1988. november 16.

1988. november 16.

Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa szuverenitási nyilatkozatot ad ki, amelyben kimondják az észt törvények elsőbbségét a szovjet törvényekkel szemben. Ezzel megkezdődik a Szovjetunió felbomlása.

 

Az észt parlament épülete
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Riigikogu_hoone,_Kaupo_Kalda_foto,_2016.jpg

1988. november 18.

Budapesten, a Pilvax kávéházban újjáalakul a Független Kisgazdapárt (FKGP). Elnöke Pártay Tivadar, főtitkára Futó Dezső.

1988. november 24.

1988. november 24.

Összeül az Országgyűlés. Grósz Károly lemond kormányfői tisztjéről. A parlament Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának (PB) tagját, a Központi Bizottság (KB) gazdaságpolitikai titkárát választja utódjának.

 

Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a Parlament üléstermében
MTI Fotó: Varga László

1988. november 27.

Megalakul a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa (MISZOT), amely párbeszédet kezdeményez a fiatalokat képviselő mozgalmak között, és a 29 tagszervezet álláspontját szándékozik képviselni az állami, politikai és kormányszervek előtt. A MISZOT elnöke Stumpf István, alelnöke Gyurcsány Ferenc.

1988. december 1.

Bemutatják Xantus János Rocktérítő című filmjét.

1988. december 3.

Budapesten megalakul a Márton Áron Társaság.

1988. december 7.

1988. december 7.

Mihail Gorbacsov szovjetpártfőtitkár hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik. Gorbacsov találkozik Ronald Reagan hivatalban lévő és George Bush megválasztott amerikai elnökkel. Látogatása során felszólal az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán, ahol bejelenti, hogy a Szovjetunió 1992-ig 500 ezer katonával csökkenti Közép-Európában állomásozó fegyveres erői létszámát, Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország területéről pedig kivon 10 ezer harckocsit, 8500 tüzérségi löveget és 800 harci repülőt.

 

Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov moszkvai csúcstalálkozójukon a Kreml Katalin-termében
MTI Fotó: Manek Attila

1988. december 16.

Eltörlik azt a rendeletet, amelynek értelmében a magyar állampolgároknak az országból kiutazáskor 3000 Ft-nyi valutát kellett felmutatniuk.

1988. december 31.

E hónapban, Párizsban megjelenik a Magyar Füzetek című periodika utolsó, 19–20. száma, amely a magyarországi politikai válsággal foglalkozik.

1989. január 10.

Összeül az Országgyűlés. A képviselők elfogadják az 1989: II. törvénycikket (tc.) az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló III. tc.-et. A II. tc. lehetővé teszi a pártalapítást, de a részletes szabályozást külön párttörvénybe utalja.

1989. január 20.

1989. január 20.

Megtartják az első nyilvános tárgyalást az MSZMP és az MDF képviselői között a Politikai Főiskolán a demokrácia intézményesítésének alternatív lehetőségeiről.

 

Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója beszél az alternatív szervezetek fórumán
MTI Fotó: Cser István

1989. január 21.

1989. január 21.

Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli, hogy Budapesten, továbbá három kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezők számára.

 

Magyar határőrök kísérik a Romániából érkezett menekülteket
Fotó: Oláh Tibor (hirado.hu/MTI)

1989. január 22.

Meghal Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító.

1989. január 25.

1989. január 25.

Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti, hogy megkezdődik a szovjet csapatok fokozatos kivonása az országból. Az év első felében kivonnak egy-egy szovjet harckocsihadosztályt és kiképző harckocsiezredet, a második félévben pedig távozik egy-egy deszantzászlóalj és vadászrepülő-ezred.

 

Bevagonírozott szovjet katonai egység, 31 harckocsi és személyzete
MTI Fotó: Friedmann Endre

1989. január 26.

A Minisztertanács ülésén a kormány kegyeleti intézkedésként hagyja jóvá Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését.

1989. január 28.

Pozsgay Imre a 168 óra című rádióműsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján „népfelkelésnek” minősíti az 1956-os eseményeket.

1989. február 5.

1989. február 5.

Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, elnöke Kozma Imre zugligeti római katolikus plébános.

 

Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke a csillebérci táborban
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

1989. február 8.

Megjelenik a Mai Nap című bulvárlap első száma.

1989. február 9.

Bemutatják Bereményi Géza Eldorádó című filmjét.

1989. február 10.

Megkezdődik az MSZMP KB kétnapos zárt ülése. A testület állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett. 1956-ot népfelkelésként értékeli, amelyben végül felerősödtek az ellenforradalmi tendenciák.

1989. február 11.

Az MSZMP Központi Bizottsága jóváhagyja a többpárti politikai rendszerbe történő fokozatos átmenetet.

1989. február 13.

1989. február 13.

Németh Miklós kormányfő és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyeznek a műszaki határzár felszámolásáról.

 

Franz Vranitzky osztrák kancellár és Németh Miklós közös sajtókonferenciája a nagycenki Széchenyi-kastélyban. 
MTI Fotó: Soós Lajos

1989. február 15.

1989. február 15.

Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból.

 

Orosz afganisztáni veteránok húsz évvel a harcok után.
FORRÁS: WIKIPEDIA.ORG

1989. február 19.

Budapesten tanácskoznak a BZSBT, a Fidesz, az MDF, az FKGP és az SZDSZ képviselői. A szervezetek elutasítják a Hazafias Népfront (HNF) március 15-e közös megünneplésére vonatkozó felhívását és szorgalmazzák, hogy nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.

1989. február 21.

1989. február 21.

Életének 89. évében önkezével véget vet életének Márai Sándor író, költő.

1989. február 22.

Budapesten megalakul a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ), elnöke Fónay Jenő.

1989. február 23.

1989. február 23.

Közgyűlést tart a Magyar Cserkészszövetség. Törvényesen is kimondják a szövetség újjáalakulását és jóváhagyják az alapszabályt. Országos elnökké Surján Lászlót választják.

 

Sinkovits Imre színművész, hajdani cserkész a Magyar Cserkészszövetség első közgyűlésén Óbudán
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

1989. február 28.

1989. február 28.

Hét évtizedes távollét után, az Európai Parlament alelnökeként Magyarországra látogat Habsburg Ottó, az utolsó magyar király, IV. Károly fia.

 

Habsburg Ottó, az Európai Parlament alelnöke előadást tart az MDF rendezvényén Debrecenben
MTI Fotó

1989. március 2.

Németh Miklós, a minisztertanács elnöke kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. Tárgyal Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel, és szűk körű tanácskozást folytat Mihail Gorbacsovval főtitkárral.

1989. március 3.

1989. március 3.

Németh Miklós moszkvai látogatásáról hazatérve kijelenti: a szovjet vezetők támogatják a magyar reformprogramot és a többpártrendszerre való átállást.

 

Mihail Gorbacsov és Németh Miklós Moszkvában, a magyar kormányfő kétnapos munkalátogatásán
MTI Fotó: Soós Lajos

1989. március 4.

Zászlóbontó nagygyűlést tart az FKGP.

1989. március 8.

Életének 71. évében meghal Mészáros Ági Kossuth-díjas színművész.

1989. március 11.

Megkezdődik az MDF kétnapos országos gyűlése. A küldöttek elfogadják a szervezet alapszabályát és programját.

1989. március 14.

1989. március 14.

Életének 97. évében meghal Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly özvegye.

 

Zita királyné
FORRÁS: Wikipédia

1989. március 15.

1989. március 15.

Hosszú évtizedek után először munkaszüneti nap március 15-e. Országszerte százezrek emlékeznek meg békésen az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. A nagyvárosok többségében külön ünnepelnek az alternatív szervezetek. A Nemzeti Múzeumnál tartott hivatalos ünnepség szónoka, Nyers Rezső államminiszter arról beszél: Magyarország megszenvedte, hogy politikáját 1948 és 1956 között Moszkvából irányították, továbbá azt is, hogy a Brezsnyev-korszakban a szovjet vezetés elzárta az utat az önálló magyar reformpolitika előtt. Beszédet mond még a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és az FKGP képviselője. Ezzel egyidejűleg a fővárosban 31 független szervezet több helyen külön demonstrációt tart. Becslések szerint 60–80 ezer ember vonul a Petőfi-szobortól a Szabadság térre, ahol jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót. Cserhalmi György színművész az MTV épületének lépcsőjén felolvassa a független szervezetek „Mit kíván a magyar nemzet?” című 12 pontját. A dokumentum valódi népképviseletet, többpártrendszert, semleges és független Magyarországot követel. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a televízió, továbbra is hiányosan és torzítva számol be a tüntetésekről.

 

Megemlékezés és demonstráció a Kossuth téren az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulóján
MTI Fotó: Krista Gábor

1989. március 17.

Megalakul a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). – Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi konvenciójához.

1989. március 19.

Paskai László bíboros, esztergomi érsek magánlátogatást tesz II. János Pál pápánál.

1989. március 20.

A Rómában tartózkodó Pozsgay Imre államminisztert a Vatikánban fogadja II. János Pál pápa.

1989. március 22.

1989. március 22.

A Független Jogász Fórum kezdeményezésére az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékén megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA). Tagok: MDF, SZDSZ, FKGP, MSZDP, Magyar Néppárt, Fidesz, a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Uniója és a BZSBT. A tagszervezetek megállapodnak abban, hogy kéthetente egyeztetik „az MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokon képviselendő” álláspontjukat. – Ugyanezen a napon, római tárgyalásait befejezve, Pozsgay Imre államminiszter kijelenti, hogy a magyarországi koncepciós perek felülvizsgálata kiterjed az egyházi személyek ellen lefolytatott eljárásokra, köztük a Mindszenty-perre is.

 

A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képviselői az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon
MTI Fotó: Kovács Attila

1989. március 24.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. Grósz tárgyal Mihail Gorbacsov főtitkárral és Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel. Gorbacsov Grósz Károly értésére adja, hogy helyteleníti a szovjet katonai erők 1956-os magyarországi és 1968-as csehszlovákiai intervencióját, és kijelenti: szavatolni kell, hogy a szocialista országok belső ügyeinek megoldásakor ne alkalmazzanak külső erőt.

1989. március 29.

A rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában megkezdődik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének exhumálása. Kegyeleti okokból csak a családtagok, a TIB képviselői, a szakértők, valamint Borics Gyula igazságügy-minisztériumi államtitkár vesz részt az eljárásban. – Prágában eltérítik a Malév Amszterdamba tartó repülőgépét. Személyi sérülés nem történik.

1989. április 1.

A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosítják Nagy Imre, Gimes Miklós és Maléter Pál földi maradványait.

1989. április 3.

A budai Nagyboldogasszony-templomban (Mátyás-templom) Paskai László bíboros, esztergomi érsek misét celebrál a néhai Zita királyné lelki üdvéért.

1989. április 4.

1989. április 4.

Országos egyesületté alakul a Szegényeket Támogató Alap (SZETA). – Megkezdődik az úgynevezett „Gorenje-turizmus”: a munkaszüneti napon becslések szerint 150 ezer magyar turista utazik vásárolni Ausztriába.

 

Útlevélvizsgálat a bucsui határállomáson
MTI Fotó: Czika László

1989. április 6.

Aláírják a Malév és a PanAm légitársaság szerződését a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti közvetlen repülőjárat megindításáról.

1989. április 10.

Megnyitják a tatabányai Skála áruházban a devizás üzletet, ahol olcsóbban lehet vásárolni, mint Bécsben. Az üzemeltetők nyugatnémet nagyvállalatokkal kötöttek megállapodást az áruszállításra.

1989. április 12.

Ülést tart az MSZMP KB. Az ülés közben érkezik meg Kádár János. A párt elnöke elsőnek kap szót a délutáni ülésen. Zavart elmével elmondott (utolsó) beszédében hosszasan foglalkozik 1956-os szerepével és Nagy Imrével. A beszédről a sajtó nem számol be, annak szövegét csak évek múltán publikálják.

1989. április 17.

1989. április 17.

Lengyelországban hatévnyi illegalitás után, hivatalosan is bejegyzik a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetséget.

 

Lech Wałęsa ünneplése Gdańskban
FORRÁS: Wikipedia

1989. április 19.

Az EKA résztvevői budapesti ülésükön elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. A Kerekasztal kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaz a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és a képviselőválasztások időpontjáról. Javasolják, hogy a tárgyalások előtt mind az MSZMP, mind az EKA tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság betartásáról. Az előkészítő megbeszélések lefolytatásával Sólyom Lászlót és Tölgyessy Pétert bízzák meg.

1989. április 20.

A kormány felkéri a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre-per iratait adja át a legfőbb ügyésznek és kezdődjék meg az ítélet törvényességének felülvizsgálata. – Első fokon 6 hónaptól 1 évig terjedő, katonai fogdában letöltendő elzárásra ítélik azt a négy budapesti rendőrt, akik 1988. október 23-ára virradó éjszaka egy kispesti lakásban, csendháborítás miatt kivonulva, durván bántalmaztak két nőt és két férfit.

1989. április 23.

Megszűnik a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). Utódszerve a szövetségi alapon működő Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ).

1989. április 25.

1989. április 25.

A közép-európai haderőcsökkentés keretében megkezdődik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása. Elsőként a kiskunhalasi 13. harckocsizó gárdahadosztály hagyja el az országot. – Pozsgay Imre, államminiszter, az angliai magyar kulturális rendezvénysorozat keretében Nagy-Britanniába utazik. Pozsgay megbeszélést folytat Sir Geoffrey Howe külügyminiszterrel, és fogadja őt Margaret Thatcher miniszterelnök.

 

Cicciolina (Staller Ilona), az Olasz Republikánus Párt képviselője búcsúztatja a szovjet katonákat

MTI Fotó: Friedmann Endre

1989. április 26.

A kormány a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára büntetőjogászokból és történészekből álló bizottságot hoz létre; a társelnökök Zinner Tibor történész és Földvári József büntetőjogász.

1989. április 29.

Megkezdi a műsorsugárzást a Rádió Juventus Balaton.

1989. április 30.

A Fidesz küldöttsége egyhetes látogatásra érkezik Nagy-Britanniába. Fogadja őket William Waldegrave külügyi és nemzetközösségi államminiszter, valamint Margaret Thatcher miniszterelnök.

1989. május 1.

E hónapban jelenik meg Kányádi Sándor Sörény és koponya című kötete.

1989. május 2.

1989. május 2.

A magyar–osztrák határon, Kőszeg közelében, megkezdődik a műszaki határzár bontása. – Még ezen a napon Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője kijelenti: az állam az egyházi élet szabályozásának valamennyi területéről kivonul.

 

Határzár bontása
Lobenwein Tamás felvétele

1989. május 8.

Megkezdődik az MSZMP KB kétnapos zárt ülése. Kádár Jánost érdemei elismerése mellett felmentik pártelnöki tisztségéből és központi bizottsági tagságából.

1989. május 10.

Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek a büntetés-végrehajtás adatai és bírósági iratok alapján összeállított névsorát.

1989. május 13.

A Minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a bős–nagymarosi vízlépcső építését.

1989. május 18.

Az EKA szervezetei levelükben úgy fogalmaznak, hogy az MSZMP megakasztotta, sőt felszámolta a kormányzó párt és az ellenzék között megindult tárgyalásokat. Az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogásnak tekinthető, annak alapján, hogy Grósz Károly kijelentette: a szabad választásokra legkorábban csak hat év múlva kerülhet sor.

1989. május 24.

Az EKA elfogadja tárgyalópartnerként Pozsgay Imre államminisztert.

1989. május 25.

Életének 89. évében Zürichben meghal Esterházy Pál, a család hercegi ágának feje. Esterházy Pált 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték.

1989. május 26.

1989. május 26.

A Bős–nagymarosi vízlépcsőépítés felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselői átadják azokat az íveket, amelyeken újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben az MSZMP nagymarosi alapszervezetének képviselői 78 500 aláírást visznek a Parlament elé, követelve a beruházás befejezését.

 

A nagymarosi vízlépcső építésének ideiglenes felfüggesztéséről hozott kormánydöntést támogató demonstráció a Kossuth téren
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1989. május 28.

A táborfalvai szovjet gépesített lövészezred távozásával véget ér a szovjet szárazföldi erők 1989-re bejelentett csapatcsökkentése.

1989. május 30.

Major László, az MSZMP szóvivője a KB előző napon befejeződött üléséről tartott sajtótájékoztatón kijelenti: a periratok mindegyikének ismerete nélkül is kimondható, hogy Nagy Imrét „koncepcionált politikai perben ítélték el” és kivégzése törvénytelen volt.

1989. május 31.

A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint szeptembertől minden általános iskolában indulhat az orosz nyelv helyett egy másik idegen nyelv kötelező oktatása.

1989. június 1.

Megszűnik a szocialista munkaverseny.

1989. június 5.

1989. június 5.

Az Inconnu független művészcsoport 301 kopjafa felállításával tiszteleg a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában nyugvó névtelen áldozatok emléke előtt.

 

1956-os áldozat helyreállított sírja a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában
MTI Fotó: Pataky Zsolt

1989. június 7.

A KDNP csatlakozik az EKA-hoz.

1989. június 13.

Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai az MSZMP, az EKA és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.

1989. június 15.

A kormány ellenőrzése alá helyezik a Munkásőrséget. A Fidesz szervezésében tüntetést tartanak a szovjet nagykövetség előtt. Az ellenzéki fiatalok a szovjet csapatok kivonását követelik.

1989. június 16.

1989. június 16.

Százezrek róják le kegyeletüket a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai ravatalánál. A szertartást Göncz Árpád nyitja meg, majd felolvassák a mártírok névsorát. Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre vádlott-társa, Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Munkástanács egykori elnöke, Mécs Imre egykori halálraítélt, Zimányi Tibor, a TIB elnöke, Király Béla, a forradalom idején a Nemzetőrség főparancsnoka és a fiatalok nevében Orbán Viktor, a Fidesz választmányának tagja mond gyászbeszédet. Orbán követeli a szovjet csapatok kivonását. Az Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás parlamenti elnök és több képviselő, a Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúz. A ravatalnál 250 ezer gyászoló helyezi el a kegyelet virágait. Délután a Rákoskeresztúri temetőben a családtagok, a harcostársak és a barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát és lerakják a jövendő emlékmű alapkövét. A különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondanak és megáldják a 301-es parcellát. A szertartás befejezéseként a Szózat hangjaira Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József és az ismeretlen forradalmár koporsóját leengedik a sírokba. Este a Budai Vigadóban a TIB fogadást ad a magyar emigráció nagyrészt első ízben hazaérkező képviselői tiszteletére. – Kalkuttai Teréz anya Magyarországra látogat. Vele együtt érkezik rendjének négy nővére, akik a Budapest VIII. kerületi Tömő utcában alapítanak missziós házat.

 

Budapest, 1989. június 16.
MTI Fotó: Friedmann Endre

1989. június 18.

1989. június 18.

Lengyelországban az ellenzéki Szolidaritás elsöprő győzelmet arat a parlamenti választásokon. A kommunista blokk az első fordulóban a számára fenntartott helyeket sem tudja betölteni.

 

A Szolidaritás demonstrációja Varsóban
FORRÁS: europarl.eu

1989. június 23.

A Fidesz-tagok jelképesen elfoglalják a szovjet csapatok távozásával megüresedett szombathelyi laktanyát.

1989. június 26.

A kormány állásfoglalást tesz közzé, amely szerint érvényét veszti az állam és egyházak viszonyát szabályozó, 1950-ben kötött megállapodás. Jogutód nélkül megszűnik az Állami Egyházügyi Hivatal. A Minisztertanács elfogadja a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvénytervezeteket. A kormány dönt arról is, hogy munkaviszonyban eltöltött időként vegyék figyelembe az internálás időtartamát azoknál, akik 1949 és 1953 között rendőrhatósági őrizetben voltak.

1989. június 27.

1989. június 27.

Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter Sopron közelében egy jelképesnek szánt akció keretében átvágják a már alapvetően elbontott határzár egy visszaépített szakaszát. – Ezen a napon Krassó György megalapítja a Magyar Október Pártot.

 

Krassó György a Corvin közben tartott '56-os megemlékezésen
MTI Fotó: Demecs Zsolt

1989. július 6.

A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hatályon kívül helyezi a Nagy Imre, Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, Jánosi Ferenc, Vásárhelyi Miklós és Szilágyi József ügyében 1958-ban született ítéleteket, az érintetteket bűncselekmény hiányában felmenti az akkor ellenük emelt vádak alól. — Visszaemlékezések szerint az ítélet kihirdetése közben egy cetlin adták körbe a hírt Kádár János haláláról.

1989. július 10.

Zwack Unicum néven 60 millió forintos alaptőkével kft.-t alakít Zwack Péter, az egykori likőrgyár tulajdonosainak leszármazottja.

1989. július 11.

1989. július 11.

Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik George Bush, az Egyesült Államok elnöke. Ő az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Magyarországra látogat. Az elnök megbeszélést folytat az MSZMP vezetőivel, valamint találkozik a magyar ellenzéki pártok képviselőivel, és előadást tart a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. George Bush beszédet tart a Kossuth téren is, ahol a rossz időjárási körülmények miatt jegyzetei eláztak, ezért széttépi azokat és a továbbiakban improvizálja a tömeghez intézett szavait. – Megkezdi próbaadását az első magánrádió, a Rádió Bridge.

 

George Bush amerikai elnök a Kossuth téren
MTI Fotó: Németh Ferenc

1989. július 14.

Budapesten a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonjában eltemetik Kádár Jánost. – A Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt közös demonstrációt tart a belvárosi Münnich Ferenc utcában: leragasztják az utcatáblákat és felszegezik a Nádor utca feliratot. 

1989. július 20.

Brüsszelben az Európa Parlament kereszténydemokrata képviselőcsoportjával tárgyal az MDF egyik vezetője, Antall József.

1989. július 27.

A középszintű politikai egyeztető tárgyalások résztvevőinek nem sikerül egységes álláspontra jutniuk sem az MSZMP vagyonának felosztásáról, sem a pártok munkahelyi tevékenységéről. Az EKA szerint az MSZMP vagyonát meghatározott arányban még ez évben fel kellene osztani, az MSZMP azonban nem hajlandó lemondani a pártvagyonról.

1989. július 28.

1989. július 28.

Habsburg Ottót választják az Európa Parlament magyar képviseletének elnökévé. A testület felerészben az Európa Parlament képviselőiből, felerészben pedig magyar országgyűlési képviselőkből áll majd.

 

Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja az ELTE Gólyavárában
MTI Fotó: Friedmann Endre

1989. július 29.

Billy Graham amerikai baptista lelkipásztor csaknem százezer ember előtt hirdeti az igét a Népstadionban.

1989. július 31.

Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese bejelenti: augusztus elsejéig csaknem 21 ezer katonát, 3100 harckocsit, 383 tüzérségi fegyvert, 81 repülőgépet vontak ki Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és az NDK területéről.

1989. augusztus 1.

A nyugati határszélen megszűnik a zárt határsáv.

1989. augusztus 4.

Az NSZK kormánya bejelenti: tárgyalni kíván a magyar Bel- és Külügyminisztérium képviselőivel az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó NDK-állampolgárok sorsáról. A diplomáciai képviseleten 130 keletnémet vár beutazási engedélyre az NSZK-ba.

1989. augusztus 5.

Békéscsabán megfosztják tanácstagságától Gally Mihály tanácselnököt, akit a Fidesz azzal vádol, hogy a labdarúgó-bundaügyben 2,5 millió forintot csalt el.

1989. augusztus 19.

1989. augusztus 19.

„Páneurópai piknik” elnevezéssel magyar, osztrák és nyugatnémet politikusok találkoznak Sopron közelében az MDF és az osztrák Páneurópa Mozgalom közös rendezvényén. Az ez alkalommal ideiglenesen megnyitott határon át mintegy 300 keletnémet állampolgár távozik Ausztriába. – Az MTV-ben első alkalommal jelentkezik a Nap TV reggeli műsora.

 

Páneurópai Piknik
Lobenwein Tamás felvétele

1989. augusztus 20.

Budapesten 41 év után ismét megtartják a Szent Jobb-körmenetet, amelyen tízezrek vesznek részt.

1989. augusztus 21.

1989. augusztus 21.

Többezres tömegtüntetést rendeznek Prágában az 1968-as intervenció évfordulóján. A rendőrség több száz embert letartóztat. Köztük van kilenc magyar állampolgár is, köztük Deutsch Tamás és Kerényi György, a Fidesz aktivistái, akiket vizsgálati fogságba helyeznek. Szabadon bocsátásuk érdekében társaik egy héten át ülő- és éhségsztrájkot folytatnak a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt.

 

Református istentisztelet Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt a Prágában letartóztatott Deutsch Tamás és Kerényi György szabadon bocsátásáért
MTI Fotó: Kallus György

1989. augusztus 22.

Az NDK-menekültek számára újabb tábort nyitnak Csillebércen.

1989. augusztus 23.

1989. augusztus 23.

A Molotov–Ribbentrop-paktum 50. évfordulóján a Baltikumban megszervezik a kelet-európai térség legnagyobb, több mint egymilliós megmozdulását: az emberek élőláncot alkotnak Tallinn és Vilnius között.

 

Litvánia, Lettország és Észtország 600 kilométeres élőlánca

FORRÁS: Wikimedia

1989. augusztus 24.

Az NSZK budapesti nagykövetségén menedékjogot kapott keletnémet állampolgárok első csoportja, 101 ember Ausztriába távozik. Horn Gyula külügyminiszter sajtótájékoztatón jelenti be, hogy a Magyarországon tartózkodó közel 200 ezer keletnémet állampolgárból legalább 20 ezren nem kívánnak hazájukba visszatérni.

1989. augusztus 25.

Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter az NSZK-ba utazik. A Bonn melletti gymnichi kastélyban Helmut Kohl szövetségi kancellárral és Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel tárgyalnak a keletnémet menekültek helyzetéről. Németh Miklós kijelenti, hogy az NDK-s menekültek visszatoloncolásáról szó sem lehet. – Aznap a tárgyalófelek bejelentik, hogy a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai ezentúl a nyilvánosság bevonásával folynak.

1989. szeptember 1.

Budapesten éjfélkor áttérnek a hétjegyű telefonszámok használatára.

1989. szeptember 2.

E hónapban jelenik meg Tar Sándor Miért jó a póknak? és Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című könyve.

1989. szeptember 4.

Belgrádban megkezdődik az el nem kötelezett országok IX. csúcskonferenciája. A tanácskozásra első alkalommal Magyarországot is meghívják; a magyar küldöttséget Horn Gyula külügyminiszter vezeti. – Október 23-a Bizottság alakul a BZSBT, az FKGP, a KDNP, az MDF, a Magyar Néppárt, a POFOSZ és a Recski Szövetség képviselőiből az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünneppé nyilvánításáért, az ünnepségek megszervezésére.

1989. szeptember 10.

1989. szeptember 10.

A magyar kormány hivatalosan bejelenti, hogy szeptember 11-én 0 órától engedélyezi az országban tartózkodó keletnémet állampolgárok kiutazását nyugati országokba is. (A kormány ezzel a lépéssel ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait.) Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak az NDK-menekültek ügyében hozott humanitárius döntésért. A menekültek kiutazása még éjfél előtt megkezdődik.

 

Magyarországról elsőként távozó NDK-menekültek a klingenbachi határon
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1989. szeptember 12.

Lengyelországban Tadeusz Mazowiecki vezetésével hivatalba lép a szovjet blokk első nem kommunista vezetésű és többségű koalíciós kormánya. A 24 kormánytagból 11-et a Szolidaritás ad, a kommunista párt négyet, köztük a meghatározó hadügyit és belügyit.

1989. szeptember 18.

Lezárul a nemzeti kerekasztal-tárgyalások első szakasza. Megállapodás születik az ún. sarkalatos közjogi kérdésekben. Az egyezményt az SZDSZ és a Fidesz képviselői nem írják alá. Az MSZMP elfogadja az EKA javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésével mondjon le az Elnöki Tanács, ezt követően pedig az Országgyűlés elnöke lássa el az államfői teendőket, egészen a köztársasági elnök megválasztásáig. (Az SZDSZ és a Fidesz épp azért nem látja el kézjegyével az egyezményt, mert az lehetővé teszi, hogy az államfőt már a parlamenti választások előtt megválasszák.) Az MDF jegyzéket csatol a megállapodáshoz.

1989. szeptember 24.

1989. szeptember 24.

Az SZDSZ aláírásgyűjtést kezdeményez négy kérdés népszavazásra bocsátása érdekében: 1. Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? 2. Elszámoljon-e az MSZMP a vagyonáról? 3. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? 4. A szabad választások után vagy azt megelőzően válasszák-e a köztársasági elnököt?

 

A „négyigenes" népszavazás plakátjaival teleragasztott palánk a Nyugati pályaudvar előtt
MTI Fotó: Bartos Gyula

1989. szeptember 28.

Az FKGP budapesti szervezete kijelenti, hogy támogatja Habsburg Ottó köztársasági elnöknek való jelölését és ennek érdekében aláírásgyűjtésbe kezd.

1989. október 1.

Az SZDSZ és a Fidesz közös nagygyűlést tart Budapesten. A két szervezet vezetői a háromoldalú egyeztető tárgyalások tanulságairól beszélnek, és a négyigenes népszavazáson való részvételre buzdítanak.

1989. október 6.

1989. október 6.

A Magyar Államvasutaknál hatályon kívül helyezik az eddig kötelező „elvtárs” megszólítást.

 

Vasúti tisztek avatása a Nyugati pályaudvar előtt
MTI Fotó: Demecs Zsolt

1989. október 7.

Megkezdődik az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa. A négynapos értekezlet során döntés születik a Magyar Szocialista Munkáspárt feloszlatásáról és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalapításáról. Az új párt jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát. A „keményvonalas” irányt követő Marxista Egységplatform azonban felhívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg, így a párt lényegében kettészakad.

1989. október 13.

1989. október 13.

Megkezdődik a Fidesz háromnapos II. kongresszusa. Módosítják a szervezeti és működési szabályzatot, 13 tagú választmányt jelölnek ki. Úgy döntenek, egyelőre nem alakulnak párttá s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet.

 

Orbán Viktor beszél a Fiatal Demokraták Szövetsége II. kongresszusán a Budapesti Műszaki Egyetemen
MTI Fotó: E. Várkonyi Péter

1989. október 17.

Megkezdődik az Országgyűlés négynapos ülésszaka. A parlament több alkotmánymódosító törvényt fogad el: az Alkotmánybíróság felállításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a képviselőválasztásról, az Elnöki Tanács megszüntetéséről és a köztársasági elnök választásáról és az „1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek” orvoslásáról. Kimondják, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok. Felállítják az Alkotmánybíróságot. Szűrös Mátyást választják ideiglenes köztársasági elnökké. Jogutód nélkül feloszlatják a Munkásőrséget. A parlament nem nyilvánítja nemzeti ünneppé október 23-át.

1989. október 21.

1989. október 21.

Befejeződik az MDF II. Országos Gyűlése. Elnökké választják Antall Józsefet és Für Lajost jelölik köztársasági elnöknek. Az országos gyűlés elfogadja a módosított alapszabályt, amely azt hangsúlyozza, hogy az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet.

 

Antall József, a Magyar Demokrata Fórum frissen megválasztott elnöke az MDF II. országos gyűlésének zárónapján
MTI Fotó: Kerekes Tamás

1989. október 23.

1989. október 23.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a BME központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100–150 ezren gyűlnek össze.

 

A Magyar Köztársaság kikiáltása a Kossuth téren
MTI Fotó: Manek Attila

1989. október 25.

Pozsgay Imre államminiszter, a londoni Magyar Kulturális Fesztivál magyar fővédnökeként, három napra Nagy-Britanniába érkezik. Pozsgayt fogadja Margaret Thatcher miniszterelnök. – Az első nap a budapesti tőzsdén.

1989. október 27.

1989. október 27.

A Legfelsőbb Bíróság Király Bélát, 1956-ban a Nemzetőrség parancsnokát felmenti az ellene korábban emelt vádak alól és visszaadja vezérőrnagyi rangját.

 

Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség parancsnoka a Hősök terén felállított ravatalnál
MTI Fotó: Friedmann Endre

1989. október 31.

Az Országgyűlés, az SZDSZ és a Fidesz által összegyűjtött aláírások alapján, dönt az úgynevezett négykérdéses népszavazás kiírásáról. A képviselők úgy döntenek, hogy a köztársaságielnök-választás a címerről kiírandó népszavazással egyidejűleg, 1990. január 7-én legyen.

1989. november 2.

Pozsgay Imre államminiszter háromnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezik; Pozsgayt fogadja George Bush elnök.

1989. november 8.

Az SZDSZ, a Fidesz, az FKGP és az MSZDP közösen kéri az állampolgárokat: vegyenek részt a november 26-ára kiírt népszavazáson, és mind a négy kérdésre feleljenek igennel. Egyúttal elítélik az Országgyűlést, mert félrevezető magyarázatokat fűzött a feltett kérdésekhez. – Aznap a magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész meghurcolása ügyében.

1989. november 9.

1989. november 9.

Megnyitják a határt a két Németország között, megkezdődik a berlini fal lebontása.

 

A Berlini Fal spontán bontása
FORRÁS: Getty Images

1989. november 13.

A november 26-ára kitűzött népszavazás bojkottjára szólít fel az MDF Elnöksége. Az MDF szerint a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét egyáltalán nem befolyásolja megválasztásának módja és ideje, a népszavazásra feltett további három kérdésben pedig már döntött a parlament.

1989. november 14.

A magyar kormány beadja csatalakozási kérelmét az Európa Tanácshoz.

1989. november 17.

1989. november 17.

Prágában engedélyezett antifasiszta tüntetést tartanak, hogy megemlékezzenek a Cseh-Morva Protektorátusban a nácik által kivégzett cseh diákokról. A megmozdulást a rendőrség brutálisan feloszlatja, 143 embert letartóztatnak. Ezt követően országos tüntetéssorozattal megkezdődik a „bársonyos forradalom”. 

 

Tüntetés és rendőrsorfal Prágában, 1989. november 17-én FORRÁS: https://www.rferl.org/a/czechoslovakia-prague-velvet-revolution-communism/26689967.html

1989. november 21.

A politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő harmadik oldal tagjai befejezettnek tekintik a megbeszéléseket, kivonulnak a tárgyalásokról.

1989. november 26.

1989. november 26.

Népszavazást tartanak az országban. A négy kérdésben kiírt referendumon (az MSZP kivonulása a munkahelyekről, a Munkásőrség feloszlatása, a köztársasági elnök választásának módja, a pártvagyonról való elszámolás) a részvétel 58,03%, az „igenek” aránya 50,07%. A szavazásra feltett négy kérdés közül ekkorra már csak a köztársaságielnök-választás aktuális. Miután a parlament általi választás kap többséget, az 1990. január 7-ére tervezett közvetlen elnökválasztás elmarad. 

 

Pozsgay Imre állammminiszter november 26-án reggel 8 órakor adta le voksát a II. kerület Fenyves utcai általános iskolában, az 52. számú szavazókörzetben. A képen: távozóban a szavazófülkéből
MTI Fotó: Pintér Márta

1989. november 28.

Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja parlamenti beszédében, Hans Modrow, az NDK miniszterelnöke javaslatára válaszolva, meghirdeti a két német állam egyesítésének tízpontos programját. A javaslat három szakaszban tervezi kiépíteni a két német állam konföderációját. Kohl a konföderatív struktúrák kialakításának feltételéül az NDK „legitim, demokratikus kormányát” állítja. Egyidejűleg határozottan kimondja, hogy az egyesítés csak a Szovjetunió hozzájárulásával történhet.

1989. november 29.

1989. november 29.

Bemutatják a Playboy című amerikai magazin magyarországi kiadásának első számát.

 

A Playboy magyarországi kiadásának első lapszáma
MTI Fotó: Kleb Attila

1989. november 30.

Bemutatják Enyedi Ildikó Az én XX. századom című filmjét.

1989. december 1.

Mihail Gorbacsovot a Vatikánban magánkihallgatáson fogadja II. János Pál pápa. Megállapodnak a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.

1989. december 2.

1989. december 2.

Gorbacsov és Bush kétnapos nem hivatalos csúcstalálkozón veszt részt a Málta partjainál horgonyzó „Makszim Gorkij” utasszállító hajó fedélzetén. A két államfő a fegyverzetkorlátozásról, a német egységről, Európa és a világ megosztottságának felszámolásáról tárgyal, és lezártnak nyilvánítja a hidegháború korszakát.

 

Máltai csúcstalákozó 
FORRÁS: wikimedia commons

1989. december 7.

Az NDK-ban kerekasztal-tárgyalások kezdődnek a formális kormánykoalíció pártjai és az ellenzék szervezetei között. Az első ülésen megállapodnak a szabad választások kiírásáról, új alkotmány kidolgozásáról és az Állambiztonsági Minisztérium (Stasi) felszámolásáról.

1989. december 10.

Gustáv Husák, Csehszlovákia köztársasági elnöke Marián Čalfa miniszterelnökkel az élen kinevezi a „nemzeti egyetértés kormányának” nevezett új szövetségi kormányt, amelyben 1948 óta első ízben nem kommunista miniszterek vannak többségben.

1989. december 14.

Budapest és Bécs megkapja az 1995-ös világkiállítás megrendezésének jogát.

1989. december 16.

1989. december 16.

Temesvárott több ezer tüntető megakadályozza Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A tüntetők követelik a rendőrök távozását. Másnap hajnalig mintegy 300–700 tüntető alkot élőláncot a templom körül, köztük románok és a keresztény felekezetek tagjai. – Háromnapos látogatásra Magyarországra érkezik Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. Kohl kancellár beszédet mond az Országgyűlés ülésén, fogadja őt Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, majd az ELTE az államtudományok díszdoktorává avatja a kancellárt.
 

Temesvár, 1989. december 25.
MTI Fotó: Horváth Ernő

1989. december 17.

Temesvárott vérbe fojtják a rendszerellenes tüntetést. A tüntetések országszerte folytatódnak. Romániában kitör a forradalom.

1989. december 18.

Thürmer Gyula vezetésével az októberben elszakadt tagság újjászervezi az MSZMP-t.

1989. december 21.

1989. december 21.

Budapesten a Hősök terétől Románia nagykövetségéig vonul a romániai megmozdulások áldozataira emlékező gyászmenet. – Bukarestben tízezrek gyűlnek össze az elnöki palota előtt. Amikor Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár-államfő a palota erkélyéről szólni próbál, belefojtják a szót és kifütyülik. A diktátor helikopteren menekül a fővárosból, de elfogják. A temesvári ellenállásból kibontakozó fegyveres felkelés nyomán, a hadsereg átállásával, Romániában megbukik a diktatúra. Az ország irányítását a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front veszi át. Élelmiszer- és gyógyszer-segélyszállítmányokat indít Romániába több magyar szervezet és intézmény.

 

Felkelők Bukarest utcáin 1989 decemberében
FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

1989. december 24.

Budapesten több tízezer résztvevővel ökumenikus éjféli istentiszteletet tartanak, amelyen a temesvári áldozatokról is megemlékeznek.

1989. december 25.

Romániában egy különleges katonai bíróság rögtönzött perben halálra ítéli Nicolae Ceauşescut és feleségét, Elena Ceauşescut. Az ítéletet azonnal végrehajtják. A tárgyalást és a kivégzést a román televízió élő adásban közvetíti. Chrudinák Alajos közbenjárására a Magyar Televízió Panoráma című műsora később szintén leadja az adást.

1989. december 29.

1989. december 29.

Csehszlovákiában a régi Szövetségi Gyűlés ellenszavazat nélkül köztársasági elnökké választja a börtönből ez év májusában szabadult Václav Havel írót.

 

Havel a Várba! Elnöknek! feliratokkal tüntetők
FORRÁS: ČTK, Česká pozice

1989. december 30.

Romániában feloszlatják a Belügyminisztérium Állambiztonsági Igazgatóságát, a Securitatét. A Magyar Vöröskereszt közli: eddig 450 tonna segélyszállítmány indult Magyarországról Romániába.

1990. január 2.

Megkezdődik az országos népszámlálás. Magyarország népessége az 1990. január 1-jei állapot szerint 10 374 823 fő; ez 3,1%-kal kevesebb, mint a legutóbbi, 1980-as népszámláláskor.

1990. január 5.

Kirobban a lehallgatási botrány, a „Duna-gate” ügy.

1990. január 9.

A KGST szófiai ülésén Németh Miklós magyar és Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő megállapodást köt a csapatkivonások ütemtervéről.

1990. január 10.

Németh Miklós miniszterelnök Marián Čalfa csehszlovák miniszterelnökhöz intézett levelében megerősíti: Magyarország végleg felhagy a nagymarosi gát építésével. Németh a tárgyalások újbóli felvételére tesz javaslatot.

1990. január 13.

1990. január 13.

Aláírják a Suzuki és az Opel gépkocsik magyarországi gyártását megalapozó szerződéseket.

 

Suzuki Swift 1300 cm3-es típusú személyautó
MTI Fotó: Balaton József

1990. január 15.

Kelet-Berlinben tízezer tüntető megrohamozza és feldúlja az Állambiztonsági Minisztérium központját. – Pécsett megkezdődik az ország legmagasabb lakóháza, a 85 méteres, 25 szintes toronyház kiürítése, mert az épület acélszerkezete jóvátehetetlenül korrodálódott.

1990. január 18.

II. János Pál pápa fogadja Horn Gyula külügyminisztert.

1990. január 21.

Az Minisztertanács megszünteti a Belügyminisztérium (BM) III. Állambiztonsági Főcsoportfőnökségét, és leállítja az iratmegsemmisítéseket.

1990. január 25

1990. január 25.

Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök meghívására Magyarországra látogat Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök. A megbeszélések fő témája a bős–nagymarosi vízlépcső-rendszer, valamint a két országban élő nemzeti kisebbségek kérdése.

 

Václav Havel csehszlovák elnök magyar fordítója, Varga György lakásában barátaival
MTI Fotó: Varga László

1990. február 1.

Megjelenik a Rubicon című történelmi folyóirat első száma.

1990. február 6.

1990. február 6.

Németh Miklós miniszterelnök fogadja Paskai László bíboros, esztergomi érseket. A megbeszélést követően nyilvánosságra hozzák: a kormány és a Magyar Katolikus Egyház kölcsönösen semmisnek tekinti és felbontja az 1950. augusztus 30-án aláírt egyezményt.

 

Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár és Németh Miklós miniszterelnök az Országházban
MTI Fotó: Soós Lajos

1990. február 8.

Életének 79. évében, New Yorkban meghal Karády Katalin színésznő.

1990. február 9.

Aláírják a magyar–vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállítását rögzítő okmányokat.

1990. február 13.

Ottawában a négy nagyhatalom (Amerikai Egyesület Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Szovjetunió) képviselői nyilatkozatot tesznek közzé a német újraegyesítésről. A külügyminiszterek elismerik az egyesítés elkerülhetetlenségét és kinyilvánítják, hogy a két Németországnak kell megállapodnia az egyesítés politikai, gazdasági és jogi kérdéseiben. A nagyhatalmak ezt követően vitatják meg velük „a német egység külpolitikai aspektusait, beleértve a szomszédos államok biztonságának kérdéseit”.

1990. február 19.

1990. február 19.

A budapesti Farkasréti temetőben eltemetik Karády Katalint.

 

Gyászolók róják le kegyeletüket Karády Katalin ravatalánál a Szent István-bazilikában
MTI Fotó: Fényes Gábor

1990. március 1.

Megkezdi működését az állami vagyon privatizálására létrehozott Állami Vagyonügynökség; első igazgatója Tömpe István.

1990. március 3.

Súlyos baleset történik Ózdon az acélöntőműben. A hidrogénrobbanás következtében 13 kohász meghal, többen súlyosan megsérülnek.

1990. március 10.

1990. március 10.

Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában aláírja a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt.

 

Szovjet katona a pestújhelyi szovjet katonai kórház kerítésénél
MTI Fotó: Bartos Gyula

1990. március 11.

Litvánia kikiáltja a függetlenségét, elsőként a szovjet tagköztársaságok közül.

1990. március 14.

A régi Országgyűlés utolsó ülésnapján a képviselők elfogadják az 1945 és 1963 között lefolytatott törvénysértő perek ítéleteinek semmissé nyilvánításáról (1990: XXVI. tc.), valamint a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok megszüntetéséről (1990: XXVII. tc.) szóló törvényjavaslatokat.

1990. március 15.

Első ízben ünnepelik az 1848-as forradalom évfordulóján a magyar sajtó napját.

1990. március 16.

1990. március 16.

Véres összecsapások történnek az erdélyi Marosvásárhelyen a tüntető magyarok és románok között (fekete március).

 

Csurka István beszél a Hősök terén, ahol több tízezer ember tiltakozott a marosvásárhelyi véres pogrom ellen
MTI Fotó: Bartos Gyula

1990. március 21.

1990. március 21.

Bakondi György alezredes, a BM Határőrség határforgalmi osztályvezetője az MTI-nek elmondja: az év nyarára a magyar állampolgárok egyszerűsített útlevélkezeléssel léphetik majd át a határt. – Aznap este a Fidesz megtartja a Rendszerzáró Házibulit a Népstadionban. A rendezvényen fellép Nagy Feró, Pataki Attila, Ákos, Vikidál Gyula és Vincze Lilla.

 

A Fidesz rendszerzáró házibulija a Nemzeti Sportcsarnokban
MTI Fotó: Bartos Gyula

1990. március 25.

1990. március 25.

Megtartják az 1947 óta első szabad parlamenti választások első fordulóját. A választásokon a szavazásra jogosultak 65 százaléka vesz részt. A területi listán leadott szavazatok 24,73 százalékát a Magyar Demokrata Fórum, 21,39 százalékát a Szabad Demokraták Szövetsége, 11,73 százalékát a Független Kisgazdapárt, 10,89 százalékát a Magyar Szocialista Párt, 8,95 százalékát a Fiatal Demokraták Szövetsége, 6,46 százalékát a Kereszténydemokrata Néppárt szerzi meg.

 

A Magyar Demokrata Fórum választási plakátjai
MTI Fotó: Balaton József

1990. március 30.

Az MDF, az FKGP és a KDNP szövetséget köt a parlamenti választások második fordulójára.

1990. március 31.

1990. március 31.

Az Úttörővasút nevét Gyermekvasútra változtatják.

 

Úttörővasút és vasutas úttörők 1988-ban
FORRÁS: Wikipédia

1990. április 1.

Hatályba lép az alanyi jogon járó családi pótlékról szóló törvény.

1990. április 4.

1950 óta először nem munkaszüneti nap Magyarországon április 4-e.

1990. április 8.

1990. április 8.

Megtartják a parlamenti választások második fordulóját, amely az elsőhöz hasonlóan ezúttal is az MDF győzelmét hozza, 111 egyéni kerületben kap mandátumot. Az SZDSZ 35, az FKgP 11, a KDNP 3, az MSZP, a Fidesz és az Agrárszövetség 1-1, a független és a közös jelöltek 4-4 egyéni helyhez jutnak. Végeredményben az MDF 164, az SZDSZ 93, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 21, a KDNP 21 és az Agrár Szövetség pedig 1 mandátumot szerez.

 

Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke bejelenti pártja választási győzelmét a Bem téri székházban
MTI Fotó: Szebellédy Géza

1990. április 9.

Pozsonyban Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország csúcstalálkozóján formálódik a visegrádi hármak együttműködése.

1990. április 15.

Az Izvesztyija című szovjet napilap cikke szerint a Szovjetuniónak Ivan Aboimov személyében először lesz olyan nagykövete Magyarországon, aki beszél magyarul.

1990. április 27.

1990. április 27.

Kétnapos látogatásra Budapestre érkezik Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma.

 

A dalai láma beszédet mond a Szent István-bazilikában
MTI Fotó: Cseke Csilla

1990. április 29.

Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodást köt. A megegyezés főbb pontjai: a kétharmados törvények csökkentése, Göncz Árpád lesz az államfő, a média pártatlanságát bizottság felügyeli, konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének bevezetése, a közszolgálati tömegtájékoztatás vezetőit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki.

1990. május 2.

1990. május 2.

Megtartja alakuló ülését az új, szabadon választott Országgyűlés. Az Országgyűlés elnökévé és ideiglenes köztársasági elnökké Göncz Árpádot (SZDSZ), alelnökévé Szabad Györgyöt (MDF) választják.

 

Országgyűlés alakuló ülése
MTI Fotó: Manek Attila

1990. május 3.

Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet, a választásokon legtöbb mandátumot szerzett MDF elnökét kéri fel kormányalakításra.

1990. május 18.

George Bush amerikai elnök Washingtonban fogadja Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt. – Nyilvánosságra hozzák a Fővárosi Bíróság állásfoglalását, amely az 1990: XXVI. tc. (az ún. semmisségi törvény) alapján semmisnek nyilvánította a Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek ellen 1949-ben a Népbíróság által hozott törvénysértő ítéletet. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a bíboros földi maradványai hazakerüljenek Ausztriából egykori székhelyére, az esztergomi Bazilikába.

1990. május 23.

1990. május 23.

Az Országgyűlés elfogadja a kormányprogramot, megalakul az első szabadon választott magyar kormány. Miniszterelnök: Antall József, belügyminiszter: Horváth Balázs, földművelésügyi miniszter: Nagy Ferenc József, honvédelmi miniszter: Für Lajos, igazságügyi miniszter: Balsai István, környezetvédelmi miniszter: Keresztes K. Sándor, ipari és kereskedelmi miniszter: Bod Péter Ákos, közlekedési és hírközlési miniszter: Siklós Csaba, külügyminiszter: Jeszenszky Géza, munkaügyi miniszter: Győriványi Sándor, művelődési és közoktatási miniszter: Andrásfalvy Bertalan, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla, népjóléti miniszter: Surján László, pénzügyminiszter: Rabár Ferenc, tárca nélküli miniszterek: Kiss Gyula, Gerbovits Jenő és Mádl Ferenc.

 

Az Antall-kormány tagjai
MTI Fotó: Schichmann Béla

1990. június 21.

42 évi szünet után újra megkezdi működését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).

1990. július 1.

A magyarországi egyházak hittudományi akadémiáit államilag elismert egyetemekké nyilvánítják.

1990. július 3.

1990. július 3.

Az Országgyűlés a koronás kis címert nyilvánítja Magyarország állami jelképévé. – Az MDF Országos Gyűlésén Antall József kijelenti, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát.

 

Mohácsi László mintakészítő kisiparos koronás magyar címert készít
MTI Fotó: Balaton József

1990. augusztus 3.

Az Országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot.

1990. szeptember 15.

1990. szeptember 15.

Budapesten a Nagykőrösi úton megnyílik az ország legnagyobb használtautó-piaca.

 

A Nagykőrösi úti új használtautó-piac
MTI Fotó: Földi Imre

1990. október 1.

E hónapban jelenik meg Konrád György Európa köldökén című könyve.

1990. október 3.

1990. október 3.

Deklarálják Németország újraegyesítését. Az NDK formálisan megszűnik és csatlakozik az NSZK-hoz.

 

Látogatók a Berlint kettéosztó betonfalnál. Az első betonszelvény eltávolítása   ̶   a Bernauer Straße  és az Acker Straße sarkán  ̶  1990. június 13-án történt
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

1990. október 24.

Az Alkotmánybíróság döntést hoz a halálbüntetés eltörléséről.

1990. október 25.

1990. október 25.

Kitör az ún. „taxisblokád”. A benzin árának 65 százalékos emelése ellen tiltakozó taxisok eltorlaszolják az utakat. – Bemutatják Makk Károly Magyar rekviem című filmjét.

 

A taxisblokád ellen tüntetők
MTI Fotó: Talum Attila

1990. november 6.

Magyarország az Európa Tanács teljes jogú tagjává válik.

1990. december 2.

1990. december 2.

Helmut Kohlt az egyesült Németország kancellárjává választják.

 

Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl Bonnban
MTI Fotó: Kovács Attila

1990. december 9.

Lengyelországban köztársasági elnökké választják Lech Wałęsát.

1990. december 14.

Budapesten megnyitják az észak–déli metró Árpád híd–Újpest városközpont közötti szakaszát.

1990. december 18.

Budapesten megnyílik az első ESSO üzemanyagtöltő-állomás.

1990. december 20.

Átalakul a kormány. Kupa Mihályt pénzügyminiszterré, Boross Pétert belügyminiszterré nevezik ki. Új tárca nélküli miniszterek: Botos Katalin, Pungor Ernő és az addigi belügyminiszter, Horváth Balázs.

1991. január 1.

Megalakul a Lupis Brókerház, az első hazai tőzsdei alkuszcég a rendszerváltoztatás után.

1991. január 14.

Az Országgyűlés üléstermében elhunyt Demény Pál MSZP-s képviselő, Rákosi Mátyás egykori cellatársa, akit Rákosi utasítására 1945 és 1956 között börtönben tartottak.  

1991. január 17.

Kezdetét veszi az Öböl-háború.

1991. február 12.

1991. február 12.

Elhunyt Krassó György 1956-os szabadságharcos, ismert antikommunista ellenzéki, a Magyar Október Párt megalapítója.

 

Krassó György utcanévtábla-csere akciója a Münnich Ferenc (Nádor) utca sarkán 
Forrás: Fortepan

1991. február 15.

1991. február 15.

Visegrádon Antall József magyar miniszterelnök, Václav Havel csehszlovák elnök és Lech Wałesa lengyel elnök aláírják a Visegrádi Együttműködés alapító okiratát.

 

A visegrádi csúcstalálkozó résztvevői: Václav Havel csehszlovák elnök, Antall József magyar miniszterelnök, Lech Wałesa lengyel elnök és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök

Forrás: MTI

1991. február 25.

1991. február 25.

A Varsói Szerződés tagországainak képviselői Budapesten bejelentik a szervezet feloszlatását. A katonai szervezet ugyanezen év április 1-jével szűnik meg.

 

A Varsói Szerződés címere

Forrás: Wikimedia Commons

1991. február 28.

Véget ér az Öböl-háború.

1991. március

Megjelenik Kertész Imre Az angol lobogó című könyve. 

1991. március 15.

Megjelenik az Új Magyarország című napilap első száma.

1991. március 25.

1991. március 25.

A Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozza az első koronás címeres 5000 forint címletű bankjegyet.

 

Ötezer forintos bankjegy a koronás címerrel

Forrás: Wikimedia Commons

1991. április 5.

A Bonanza Banzai 1984 című lemezének bemutató koncertje a Petőfi Csarnokban.

1991. április 8.

1991. április 8.

Elhunyt Csengey Dénes író, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, 1990-től országgyűlési képviselője. 

 

Forrás: Fortepan

1991. április 12.

Bemutatják a Bacsó Péter által rendezett Sztálin menyasszonya című filmdrámát. 

1991. április 30.

Legördül az utolsó Trabant a járműgyár zwickaui futószalagjáról.

1991. május

Megjelenik Sütő András Sárkány alszik veled című kötete a Szépirodalmi Kiadó gondozásában. 

1991. május 4.

1991. május 4.

Esztergomban ünnepélyesen újratemetik Mindszenty József bíborost, hercegprímást, esztergomi érseket. 

 

Mindszenty József nyughelye az esztergomi bazilika altemplomában

Forrás: Wikimedia Commons

1991. május 14.

Budapesten elhunyt Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok, tizennégyszeres világbajnok magyar vívó. 

1991. június

A Szépirodalmi Kiadó gondozásában megjelenik a Petri György versei című kötet. 

1991. június 12.

Borisz Jelcint az Oroszországi SZSZK elnökévé választják. 

1991. június 13.

Budapesten kezdetét veszi a vívó-világbajnokság.

1991. június 16.

1991. június 16.

Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarország területéről. Ezen a napon Záhonynál átlépte a határt az utolsó szovjet csapategység.

 

Harckocsizó csapattest bevagonírozása Magyarországon

Forrás: Wikimedia Commons

1991. június 17.

Jászi Oszkár újratemetése a Farkasréti temetőben. Hamvait az Egyesült Államokból szállították haza, temetésén részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. 

1991. június 19.

1991. június 19.

Délután 15 óra 1 perckor Záhonynál elhagyja Magyarország területét Viktor Silov altábornagy, az utolsó Magyarországon tartózkodó szovjet katona, a szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka.

 

A Viktor Silov altábornagyot szállító autó átlépi a magyar–szovjet határt a záhonyi Tisza-hídon

Forrás: MTI

1991. június 21.

Budapesten bemutatják a Vacak – A hetedik testvér című magyar–német animációs filmet Dargay Attila és Nepp József forgatókönyve alapján.

1991. június 26.

A szlovéniai „tíznapos háborúval” kezdetét veszi a délszláv polgárháború, amely a Jugoszláv államszövetség felbomlásával végződik. 

1991. június 28.

1991. június 28.

Budapesten aláírják a KGST megszűnéséről szóló okmányt.

 

A KGST címere

Forrás: Wikimedia Commons

1991. július 1.

Hivatalosan is megszűnik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete. 

1991. július 2.

Végleg hazatért Varga Béla katolikus lelkipásztor, az 1946–1947-es Nemzetgyűlés elnöke, aki másfél évvel korábban átadta hivatalát Szabad Györgynek, az Országgyűlés első elnökének. 

1991. augusztus 16.

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa látogatása Magyarországon. Ő volt az első római katolikus egyházfő, aki hazánkba látogatott.

 

Antall József miniszterelnök és II. János Pál pápa a Parlament épületében

Forrás: MTI

1991. augusztus 19.

1991. augusztus 19.

Moszkvában keményvonalas kommunisták puccskísérletbe kezdenek Mihail Gorbacsov megbuktatása és a visszarendeződés érdekében. A kísérlet két nap múlva megbukott a moszkvai lakosság ellenállásán. 

 

Tankok a moszkvai Vörös téren, a puccskísérlet napjaiban

Forrás: Wikimedia Commons

1991. augusztus 23.

Elhunyt Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő, műfordító. 

1991. augusztus 24.

1991. augusztus 24.

Mihail Gorbacsov lemond az SZKP főtitkári tisztségéről. A párt működését felfüggesztik, vagyonát zárolják. 

 

Forrás: Wikimedia Commons

1991. szeptember 5.

A „Kónya-dolgozat” megjelenése. Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője írásában a kommunista rendszer bűnelkövetőinek bírósági felelősségre vonását lehetővé tevő igazságtételi törvény megalkotása mellett érvel. 

1991. szeptember 28.

1991. szeptember 28.

Mozi a tévében szlogennel megkezdi magyarországi műsorszórását az HBO filmcsatorna.

 

A tévétársaság logója

Forrás: Wikimedia Commons

1991. október 4.

András Ferenc rendezésében, az ő, valamint Csengey Dénes forgatókönyve alapján bemutatják Az utolsó nyáron című magyar játékfilmet.

1991. október 6.

Krakkóban tanácskoznak a visegrádi országok külügyminiszterei. A tárgyalások fő napirendi pontja a NATO-csatlakozás lehetősége volt.

1991. október 15.

Létrejön az első magyar internetcím: a sztaki.hu.

1991. október 27.

Egy jugoszláv katonai repülőgép bombát dob Barcsra. Személyi sérülés nem történt, de több épületben is jelentős kár keletkezett.  

1991. november 4.

Az Országgyűlés elfogadja a Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amelynek célja a történelmi igazságtétel megvalósítása volt. A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, ehelyett az Alkotmánybírósághoz továbbította, a grémium pedig megsemmisítette a statútumot. 

1991. november 8.

Budapesten bemutatják Szabó István Találkozás Vénusszal című filmdrámáját.

1991. december 6.

1991. december 6.

Budapesten a Századvég kiadásában bemutatták Kányádi Sándor Költögető című gyermekkönyvét.

Ugyanezen a napon elhunyt Aczél György kommunista politikus, a Kádár-korszak kultúrpolitikájának első embere.

 

Forrás: Wikimedia Commons

1991. december 13.

Bemutatják a Bujtor István által rendezett Hamis a baba című filmet. Ez az első „Ötvös Csöpi” film, ami a rendszerváltoztatás után készült. 

1991. december 16.

Budapesten elhunyt Vas István kétszeres Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas író, költő, műfordító.

Ugyanezen a napon Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a társulási szerződést az Európai Közösséggel.

1991. december 20.

1991. december 20.

Budapesten örmény származású terroristák sikertelen merényletet követnek el a török nagykövet ellen.

Ugyanezen a napon Budapesten bemutatták a Gémes József által rendezett A hercegnő és a kobold című magyar–brit–japán animációs filmet.

 

A mesefilm két főszereplője: Kófic és Angelika hercegnő

Forrás: Wikipedia

1991. december 23.

1991. december 23.

Bomba robban a ferihegyi gyorsforgalmi úton. A merénylők célpontja a Szovjetunióból Magyarországon keresztül Izraelbe kivándorló zsidó utasok egyik autóbusza volt. A merényletben senki sem halt meg, mivel a bomba idő előtt robbant fel. 

 

A robbantásban megsérült busz a ferihegyi gyorsforgalmi úton

Forrás: MTI

1991. december 24.

1991. december 24.

Formálisan is megszűnt a Szovjetunió. Másnap Mihail Gorbacsov szovjet elnök lemondott elnöki hivataláról. 

 

Zászlócsere 74 év után a Kreml csúcsán

Forrás: Wikimedia Commons