1989. december 18-án közel negyvenezer fős tömeg gyűlt össze Budapesten a Hősök terén, hogy kiálljon Tőkés László temesvári református lelkész mellett, egyben tiltakozzon a Ceaușescu-diktatúra ellen.

„A filmnek és a színdarabnak az egész népet foglalkoztató nagy kérdésekkel kell törődnie, olyan problémákkal, amelyek az állam, az egész nemzet fő kérdései” – vélekedett a színdarabok szocialista jelentőségéről Révai József, Magyarország egykori kultúrpolitikusa. A diktatúra kiépülésével megkezdődött a színházak államosítása, a színházi darabok párt által történő ellenőrzése, ugyanakkor egyes színészek és színdarabok évtizedekre lekerültek a színpadról.

Gyöngyössy Bence Janus című filmdrámájának vetítésével folytatódott 2022. december 12-én a 30 éve szabadon Emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozata. A vetítést megelőzően Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Ugron Zsolna József Attila-díjas írónő, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett a román kommunista diktatúra természetéről és a Securitate módszereiről.  

1989. december 11-re az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága beidézte Czinege Lajos volt honvédelmi minisztert, akit a tárcavezetése idején elkövetett törvénytelenségek miatt hallgattak meg. A botrányt Bokor Imre mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című kötete robbantotta ki, amelyben – a könyv megírásáért nyugdíjazott katonatiszt – kendőzetlen őszinteséggel mutatta be a Magyar Néphadsereg vezetésének súlyos törvénysértéseit.

1945. február 26-án jelent meg a rendelet, amely intézkedett a „fasiszta szellemű és szovjetellenes” irodalmi- és sajtótermékek megsemmisítéséről. A diktatúra kiépülése után kiemelt szerepet kapott a cenzúra, amely a sajtó mellett kényese ügyelt az szépirodalmi művek ellenőrzésére is. George Orwell 1984-e, vagy Arthur Koestler Sötétség délben című regényének megjelenése elképzelhetetlen volt a diktatúra évtizedeiben, de hasonló sors várt több ezer más a diktatúra valódi oldalát bemutató kötetre is.

1989 decemberében immár hét hónapja, hogy a Németh-kormány bejelentette a nagymarosi vízerőmű beruházás leállítását. A csehszlovák fél ugyan erőltette az építkezés folytatását, de az már 1989 decemberében jól kirajzolódott, hogy a beruházásról nem ugyanúgy vélekednek a csehek és a szlovákok.