Az Új köztemetőben lévő történelmi emlékhely az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és ártatlanul kivégzett mártírjainak nyughelye. A kádári vezetés a harcokban elhunytak és a kivégzettek holttesteit jeltelen tömegsírokban földelte el. A diktatúra évtizedei alatt a temetőrész látogatása tilos volt. 1989 márciusában kezdődött meg az elhunytak kihantolása és az újratemetés előkészítése. A parcella a rendszerváltoztatás egyik legikonikusabb színtere, a nemzeti emlékezet fontos része.

Az adósságot felhalmozó piaci szereplő tartozását csak újabb hitelek felvételével képes finanszírozni, amelyhez jellemzően egyre rosszabb feltételekkel jut hozzá. A Kádár-korszakban az állam pénzügyi igényeit külföldi hitelekből finanszírozták, amit azonban nem strukturális átalakításokra, fejlesztésekre, hanem a meglévő adósságok törlesztésére költöttek, így az ország az 1980-as évek végére a csőd szélére került. 

A szovjet vezetés 1979 decemberében döntött az afganisztáni intervenció mellett. A háború célja a szovjet biztonsági igények kielégítése volt, de a propaganda „felszabadító háborúként” mutatta be a konfliktust. A tíz évig tartó háború végül a „Szovjetunió Vietnámjává” vált, s hozzájárult bukásához.

1989-ben alapított politikai párt, amely az 1990-es első szabad országgyűlési választásokon egy képviselői mandátumot szerzett. 

Az 1945-ben kormányzó erővé váló Magyar Kommunista Párt nyíltan a magántulajdon felszámolására törekedett. Kezdetben csak a nagyobb vállalatokat, bankokat, bányákat, közüzemeket érintette az államosítás, később minden magántulajdont – például a paraszti kisbirtokokat is – ellenszolgáltatás nélkül elvették jogos tulajdonosaiktól. 

Az egypártrendszerű diktatúrákban kizárólagos uralmat gyakorló politikai formáció. Magyarországon 1948-tól 1956-ig a Magyar Dolgozók pártja (MDP), majd 1956-tól 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven gyakorolta az egyeduralmat a kommunista elit Magyarországon. 

1989. augusztus 23-án a Sztálin–Hitler (Molotov–Ribbentrop) paktum 50. évfordulóján a balti országok lakói – több mint kétmillió ember – 600 kilométeres élőláncot alkotva tiltakoztak az egykori paktum ellen, amely a Szovjetunió részévé tette a három államot.

Az 1989 november–decemberében lezajló vértelen forradalom eredményeként Csehszlovákiában megbukott a kommunista diktatúra. A rendszerváltoztató erőket tömörítő Civil Fórum vette át a kezdeményezést, az év végén Václav Havel írót köztársasági elnökké választották. 

A kádári Magyarország egyik utolsó nagy beruházási terve a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése volt. A magyar–csehszlovák közös tervek csak a Duna Szlovákiában található részére készültek el, a magyarországi munkát 1989-ben a megelőző évben lezajlott heves tiltakozásokra való tekintettel leállították. A beruházás így is óriási károkat okozott a természeti környezetben. 

1976-ban a csehszlovák kommunista kormány bejelentette, hogy ratifikálta az 1975-ben aláírt Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záródokumentumát. Ezzel a kommunisták – papíron – kötelezték magukat az emberi jogok tiszteletben tartására. Történt ez egy hónappal azt követően, hogy a bíróság koholt vádak alapján többéves börtönbüntetésre ítélte a The Plastic People of the Universe nevű együttes tagjait. Václav Havel író petíciót írt a bebörtönzöttek érdekében, amelyet több művész és értelmiségi is aláírt. A Charta ’77-nek elnevezett dokumentumot Havelék személyesen próbálták eljuttatni a  kormánynak, azonban a  titkosrendőrség letartóztatta őket. A  kihallgatások során életét vesztette Jan Patočka, az ismert filozófus. Ezzel azonban a rendszer petíciózó értelmiségből elszánt ellenzéket hozott létre.

1986. április 26-án felrobbant a Vlagyimir Iljics Lenin atomerőmű egyik reaktora Csernobilban. A katasztrófa következtében többen életüket vesztették, a mai napig nem ismert az ádozatok pontos száma, mivel sokan csak évekkel a sugárfertőzés után hunytak el, az erőmű körzete lakhatatlanná vált. A kommunista vezetés próbálta eltitkolni az eseményt, majd csökkenteni a tragédia valódi mértékét. A baleset a Szovjetunió és az erőltetett iparosítás politikája bukásának jelképévé vált. 

Az 1989-es esztendő a csodák éve (annus mirabilis) néven vonult be a köztudatba. Az elnevezés az év közép-európai politikai eseményeinek váratlan gyorsaságára és fejleményeire utal: a kommunizmus a legtöbb helyen békésen omlott össze, véget ért a hidegháború, s ennek jelképeként az Európa kettéosztottságát jelképező berlini falat is ledöntötték.

A Kádár-korszakban a déligyümölcsök (banán, narancs) hiánycikknek számítottak. Így ha ritkán beérkezett egy szállítmány, ez a felirat tájékoztatta a vásárlót a rendkívüli alkalomról.

Olyan személy, aki hazájából tartósan külföldre távozott. A kommunizmus évtizedei alatt elsősorban a kommunista tanokat elutasító, kritizáló „másként gondolkodókat” értették alatta. 

Az SZDSZ és a Fidesz vezetői 1990. január 5-én feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, arra hivatkozva, hogy a Belügyminisztérium szervei titkosszolgálati eszközökkel megfigyelik a rendszerváltoztató ellenzéki pártok vezetőit, tagjait, s megfigyeléseik eredményéről az állampárt vezetőit értesítik. A botrány elnevezése az amerikai Watergate-botrányra utal.

A Független Jogász Fórum javaslatára az ellenzéki pártok 1989. március 22-én egyeztető fórumot hoztak létre abból a célból, hogy az MSZMP a vele szembenálló erőket ne tudja szétforgácsolni, hanem együttesen tudjanak fellépni az állampárttal szemben.

Az 1970-es évek nemzetközi eseményeinek leírására használt kifejezés. Az enyhülés (détente) valójában egy nagyszabású és sikeres szovjet propagandatrükk volt: miközben a szovjet vezetők a békéről értekeztek, valójában felfuttatták a fegyvergyártásukat, rakétákat telepítettek Európában és pozíciókat szereztek a harmadik világban, addig az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati világ súlyos válságba keveredett, amelyből majd csak az 1980-as évek konzervatív fordulata és a hozzá kötődő személyek – mindenekelőtt Ronald Reagan amerikai elnök – mentette ki a nyugati tömböt.

A szovjet befolyási övezetbe tartozó NDK-n belül Nyugat-Berlin nyugatnémet fennhatóság alatt állt, erős amerikai védelem mellett. Mivel a két városrész között az átjárás többnyire szabad volt, az NDK lakossága egy idő után fogyni kezdett. Hogy a keletnémet kommunisták megakadályozzák saját állampolgáraik szökését, 1961-ben falat építettek a két városrész határán. A Berlint elválasztó fal, a szabadság és a rabság világrendszerének választóvonalává vált. 1989. november 9-én a falat tömegdemonstráció keretében lebontották, amely mind Berlin és Németország, mind pedig Európa újraegységesítésének szimbóluma volt. Napjainkban a Fal egy darabja Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt látható.

A román kommunista diktátor, Ceauşescu 1988-ban jelentette be „település-szisztematizálási tervét”. Ennek értelmében Erdély-szerte fel akarta számolni a jelentős részben magyarlakta falvakat, hogy lakosságukat „agroipari centrumokba” költöztesse, területükön pedig víztározókat és ipari létesítményeket hozzon létre. Ezzel a régió etnikai arányait akarta megváltoztatni. A falurombolás Magyarországon heves tiltakozási hullámot váltott ki, amely a rendszerváltoztatás első nagy tüntetéseit eredményezte 1988 nyarán.

1988-ban alapított független videó-folyóirat. A stáb tagjai végigdokumentálták a magyarországi rendszerváltoztatás legfontosabb eseményeit. Az akkor korszerű VHS technológiával rögzítették a 301-es parcella feltárásának menetét, a budapesti tömegtüntetéseket, a rendőri erőszakot vagy éppen az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásait. 

Az 1989. decemberi romániai forradalmat követően hatalomra jutott posztkommunista elit az ország kilátástalan gazdasági helyzetéről a nemzetiségi ellentéteket felszítva kívánta elterelni a közvélemény figyelmét. 1990 márciusában az anyanyelvi jogaikért tüntető magyar lakosságra és az RMDSZ helyi vezetőire rátámadt a környékbeli falvakból Marosvásárhelyre szállított, leitatott román csőcselék, majd betörtek a párt székházába. A támadás során vesztette el bal szeme világát Sütő András író. Másnap a magyar lakosság a környékbeli cigányság segítségével visszaverte a román támadást. Jellemző, hogy a helyzet konszolidálását követően a magyar lakosság képviselőit vonták felelősségre.

Fiatal Demokraták Szövetsége. Az ELTE jogi kara mellett működő Bibó István Szakkollégium hallgatói és más fiatal egyetemisták által 1988. március 30-án alapított ellenzéki szervezet. Az időközben párttá alakuló szervezet, vezetőivel együtt, a rendszerváltoztatás egyik főszereplőjévé vált. Minden rendszerellenes ellenzéki megmozduláson részt vettek. Az 1990-es első szabad választásokon a párt 21 képviselője kapott mandátumot. 

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. Az 1930-ban alapított történelmi pártot 1988. november 18-án alapították újra egykori tagjai. Az 1990-es első szabad választásokon a párt 44 képviselőt küldött az Országgyűlésbe, koalícióra lépett az MDF-el és a KDNP-vel, így az Antall-kormányba két minisztert (munkaügyi, földművelésügyi) is delegált.

Az 1970-es évektől Magyarországon egyre több ember számára váltak elérhetővé tartós fogyasztási cikkek, úgymint a hűtőgép, televízió, lemezjátszó. Ezt a jelenséget nevezték gúnyosan frizsiderszocializmusnak. Bár ezek a termékek nyugati mércével nézve elmaradottnak számítottak, a szomszédos kommunista országok polgárai számára jórészt még elérhetetlenek voltak. 

Hét budapesti ügyvéd által 1988-ban létrehozott civil szervezet, amely elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendszerváltoztatás folyamatában. A szervezet javaslatára jött létre az Ellenzéki Kerekasztal, amelyet Kónya Imre, a Fórum képviselője elnökölt. Az első szabad választásokat megelőzően a szervezet dolgozta ki a Választási Etikai Kódexet, amelyet magára nézve valamennyi rendszerváltoztató párt kötelező érvényűnek tekintett. 

Bár a fogalmat sokan Mihail Gorbacsov nevéhez kötik, aki 1986-ban hirdette meg a nyíltság politikáját, a kifejezés eredetileg Andrej Szaharov fizikus és disszidens nevéhez fűződik, aki már az 1960-as években arról értekezett, hogy a Szovjetuniót csak a nyílt politizálásra való kényszerítéssel lehet eltántorítani a fegyverkezéstől. Gorbacsov úgy gondolta, hogy a nyílt politizálás, a cenzúra lazítása és a szovjet múlt bizonyos részeinek feltárása segítheti az átalakítás (peresztrojka) politikáját. Valójában azonban arra világított rá, hogy a kommunista rendszer a velejéig romlott, embertelen és nem lehet megreformálni. 

Gazdasági Munkaközösség. 1982-ben létrehozott gazdasági társasági forma, amely hivatalosan magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatási tevékenységét végezte. Az 1980-as években taxisok, szabadkasszás boltok, vendéglátóipari és szolgáltató helységek (pl. fodrászat) működött ebben a formában. Hivatalosan a bejelentett tevékenységet főmunkaidőn kívül kellett (volna) végezni. 

Valójában találóbb lenne a Grundig-turizmus, mert a világútlevél bevezetését követően sokkal több Grundig videomagnó, mint Gorenje-hűtő érkezett Ausztriából Magyarországra. Azonban a sajtót olyan Hegyeshalomnál belépésre váró Zsigulik és Trabantok képe járta be, amelyek tetejét az áhított hűtőszekrény ékesítette. Az Ausztriába vásárolni utazó magyarok ekkor tapasztalhatták meg, hogy milyen óriási technológiai és gazdasági lemaradásba taszította Magyarországot a kommunizmus.

Kolbász a hűtőben, „maszekmunka”, Trapper-farmernadrág, SZOT-üdülő: egytől-egyig a „legvidámabb barakknak” nevezett Magyarország kulcsszavai. A Kádár-korszak ezzel kínált kiegyezést az 1956-os megtorlások után az embereknek. Az új társadalmi szerződés lényege: amennyiben nem szólnak bele a politikába, az állam biztosítja a mindennapi megélhetéshez szükséges javakat és megnyit egy szűk teret a magántevékenység folytatásához. 

Az Európát mesterségesen kettészelő vasfüggöny osztrák–magyar szakaszának egy részét a Páneurópai Piknik keretében 1989. augusztus 19-én nyitották meg. Ezzel a Magyarországon tartózkodó keletnémet állampolgárok szabadon Ausztriába távozhattak. 

Az MSZMP társadalmi ernyőszervezete. Vezetője, Pozsgay Imre és lapja, a Magyar Nemzet a rendszerváltoztatás előkészítésében fontos szerepet játszott. Utódszervezete az 1990-es választásokon sikertelenül induló Hazafias Választási Koalíció volt.

A termelőszövetkezettől egyéni gazdálkodásra kapott földterület, a gulyáskommunizmus egyik kulcsfogalma. 

Az NDK-ban, Lipcsében zajló antikommunista tüntetések. Az első demonstrációra 1989. szeptember 4-én került sor, majd sorozatosan újabbak követték a hétfői napokon. A „hétfői tüntetések” a keletnémet rendszerváltoztatás egyik jelképévé váltak. 

A II. világháború végétől egészen 1989-ig zajló nagyhatalmi szembenállás a Szovjetunió vezette kommunista blokk, valamint az Amerikai Egyesült Államok és a „szabad világ” között. Kisebb helyi, általában közvetítők által vívott háborúkat nem számítva a fogalom az ideológiai, társadalmi, gazdasági és fegyverkezési szembenállás évtizedeit jelenti. 

Négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű, földszintes, sátortetős típusterv alapján épített lakóház. A mai napig a vidéki Magyarország meghatározó építészeti eleme.

Más elnevezéssel a „vörös fáraó”, Nicolae Ceaușescu román kommunista diktátor önmagára aggatott jelzői. A diktátor és felesége Közép-Európa utolsó sztálinista diktatúráját működtették Romániában, amelynek a Temesvárott 1989 decemberében a Tőkés László melletti szimpátiatüntetésből kirobbanó forradalom vetett véget. 

Kereszténydemokrata Néppárt. 1944-ben alapított történelmi párt. 1989-ben a diktatúra évtizedei után újjászervezték, tagja lett az Ellenzéki Kerekasztalnak, az első szabad országgyűlési választásokon 21 mandátumot szereztek. A párt koalícióra lépett az MDF-el és az FKGP-vel, így közösen alkottak kormányt, amelybe a KDNP egy minisztert delegált, a népjóléti tárca élére. 

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A kommunista országok gazdasági kényszerszövetsége, amely 1949 és 1991 között ellehetetlenítette a közép-európai országok önálló gazdasági fejlődését és kibontakozását. A mit és mennyit termelni kérdését Moszkvában döntötték el, figyelmen kívül hagyva az adott ország teljesítőképességét és minden egyéb gazdasági körülményt. A szervezet hibás politikája nagyban hozzájárult a közép-európai országok gazdasági és pénzügyi válságához, valamint a külföldi eladósodáshoz. 

Hivatalos nevén ajánlószelvény. Az 1990-es első szabad választás idején minden választó egy kopogtatócédulát kapott és használhatott fel jelöltállításra. Csak annak a pártnak a jelöltje válhatott hivatalosan is jelöltté, aki a minimum 750 szavazó ajánlószelvényét össze tudta gyűjteni. 

1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban került sor a magyarországi ellenzéki értelmiségiek találkozójára. A találkozón részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP KB tagja is. A rendezvény során alakult meg a későbbi rendszerváltoztató párt, a Magyar Demokrata Fórum.  

Magyar Demokrata Fórum. A lakiteleki találkozón megalakult szervezet elnökévé 1989-ben Antall Józsefet választották. A párt aktív szereplője volt a rendszerváltoztatás folyamatának, képviselői részt vettek az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. Az 1990-es első szabad választások során 164 mandátummal az MDF megnyerte a választást, majd koalícióra lépve az FKGP-vel és a KDNP-vel, Antall József vezetésével kormányt alakítottak. 

1990. április 29-én kötött pártközi megállapodás, a választásokon a legtöbb szavazatot szerző két politikai erő között. Az egyezmény célja az ország működőképességének biztosítása volt, amire azért volt szükség, mert a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon számos döntést – így például a központi költségvetés megszavazását – kétharmados eredményű parlamenti szavazáshoz kötöttek, ami ellehetetlenítette volna az ország helyzetét. Az SZDSZ vállalta, hogy megszavazza az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást, cserébe az MDF biztosította a köztársasági elnöki hivatalt az SZDSZ jelöltje, Göncz Árpád számára. 

1985 nyarán a Kádár-rendszer ellenzékéhez tartozó értelmiségiek szerveztek találkozót a monorierdői kempingben. Az illegális összejövetel a magyarországi ellenzék egyetlen közös megnyilatkozásának számít. Fő témái voltak: 1956 politikai öröksége, a határon túli magyarság helyzete, az emberi és állampolgári jogok és a gazdasági reformok esélyei.

1991. augusztus 19-én Moszkva utcáit megszállták a Szovjet Hadsereg tankjai, közben a televízió a Hattyúk tava balettklasszikusát sugározta. Hamarosan a Moszkvai Rádió bemondója sokkolta a közvéleményt, amikor bejelentette, hogy az ország megvédése érdekében a hatalmat a Rendkívüli Állapot Állami Bizottsága vette át, egyben bejelentették a rendkívüli állapot bevezetését. A moszkvaiak és a leningrádiak ellenálltak, követelték a Bizottság feloszlatását és a krími nyaralójában fogva tartott Gorbacsov hazaszállítását. A puccskísérlet két nappal később összeomlott. 

Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1939-től Szociáldemokrata Párt (SZDP). 1890-ben alapított történelmi párt, amelyet 1948-ban erőszakkal egyesítettek a kommunista párttal. 1989-ben a szervezetet újraalapították, a párt tagja lett az Ellenzéki Kerekasztalnak és az egyik szorgalmazója volt a „négyigenes” népszavazásnak. Belső megosztottsága miatt az 1990-es első szabad választásokon nem szerzett mandátumot.

Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezt a nevet 1956. október 31-én kapta a kommunista politikai erő, amelynek története egészen 1918 novemberéig a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásáig nyúlik vissza. 1945-öt követően Magyar Kommunista Párt, majd 1948-tól Magyar Dolgozók Pártja néven erőszakkal és a szovjet megszállók támogatásával megszerezte és meg is tartotta a hatalmat. 1989 őszén a párt kettészakadt: az állampártból kivált a Magyar Szocialista Párt, amely magát szociáldemokrata pártként határozta meg. 

Magyar Szocialista Párt. Az MSZMP utolsó kongresszusán, 1989. október 7-én született döntés a Magyar Szocialista Párt létrehozásáról. A párt az első szabad választásokon mindössze 33 mandátumot szerzett. Ez a választás felért egy népszavazással, az MSZP döbbenetesen alacsony eredménye pedig azt mutatta, hogy a magyar emberek nem kérnek többet a kommunizmusból. 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1957-ben létrehozott párthadsereg. Célja a "szocialista államrend ellen irányuló tevékenység megakadályozása" volt. Az MSZMP félkatonai szervezeteként szolgált, tagjai biztosították az állampárt rendezvényeit. 1989-ben a Németh-kormány oszlatta fel, amelyet a „négyigenes” népszavazás megerősített.

1989. november 26-ra az SZDSZ, az FKGP, a Fidesz és az MSZDP négy kérdésben népszavazást írattak ki, az igenek mellett kampányolva. A négy kérdés arra vonatkozott, hogy 1) csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, 2) kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről, 3) elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában levő vagyonról, és 4) feloszlassák-e a Munkásőrséget? A népszavazás érvényes volt és minden kérdésben az igenek győztek. Az eredmény megakadályozta, hogy Pozsgay Imre személyében nagy valószínűséggel a volt állampárti politikus legyen Magyarország első szabadon választott köztársasági elnöke. 

A II. világháborúban győztes szovjetek és amerikaiak a háború után Németországgal nem kötöttek békét, az állam területét megszállási zónákra osztották, amelyekből néhány év múlva két új német állam, a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság jött létre. A döntés családokat szakított szét, s az 1961-ben emelt berlini fal jelképesen megerősítette Európa kettéosztottságát. Így a keletnémetek számára a rendszerváltoztatás nem csupán a demokratikus berendezkedés kialakítását, de a nyugati országrésszel való egyesülést is jelentette. Ez végül 1990. október 3-án következett be.

1989 nyarán működő háromoldalú egyeztető fórum az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és társadalmi szervezetek részvételével. Az egyeztetések célja a pártállami berendezkedés alkotmányos átalakítása volt. A felek megegyeztek a békés átmenetben és a többpárti szabad választások kiírásában. A megállapodást két párt, az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, de nem akadályoztatták a benne foglaltak végrehajtását.

A kommunista diktatúra 1950-ben felszámolta az évszázados hagyományokkal rendelkező magyar helyi- és megyei önkormányzati rendszert. Helyette felállították a tanácsrendszert, amelynek egyetlen feladata a párt érdekeinek kiszolgálása volt. Az Antall-kormány 1990-es májusi megalakulását követően azonnal megkezdte az önkormányzati törvény megalkotását, amelyet a parlament még a nyáron elfogadott, így 1990. szeptember 30-án és október 14-én lezajlottak a helyhatósági választások, ezzel helyi szinten is megtörtént a rendszerváltoztatás. 

A Szovjetunióban és az érdekszférájába került közép- és kelet-európai országokban a II. világháború utáni lakáshiány enyhítésére megalkotott lakástípus. Az általában 4–10 emeletes, 20–30 méter magasságú, előregyártott elemekből, panelekből álló épületek a mai napig meghatározó építészeti elemei a térség országainak. 

Az 1989 augusztusában Sopron közelében, Filep Mária és a debreceni MDF szervezet által az osztrák–magyar határ mellett megrendezett rendezvény védnökei Pozsgay Imre és Habsburg Ottó voltak. A baráti találkozó jelentősége abban állt, hogy az ideiglenesen megnyitott osztrák–magyar határon több száz keletnémet állampolgár szökött át Ausztriába, ahonnan az NSZK-ba távoztak. Ily módon a Páneurópai Piknik fontos előzménye a vasfüggöny lebontásának és Németország újraegyesítésének. 1989 szeptembertől az NDK állampolgárai a magyar kormány döntését követően hivatalosan is átléphettek Ausztriába.

Egyetlen párt hatalmára épülő diktatórikus uralom. A berendezkedés sajátossága, hogy a párt az élet minden területére kiterjeszti a befolyását. Magyarországot és a térség államait is ez jellemezte a kommunizmus évtizedeiben, egészen 1990-ig.  

A Szovjetunióban Gorbacsov által 1985-ben meghirdetett reformcsomag neve, amely a társadalmi, gazdasági és külpolitikai nyitást szolgálta a rendszeren belüli változtatásokkal. A szó jelentése gazdasági és társadalmi „átalakítás” (szó szerint: átépítés), amely mellett rendszeresen használták a „glasznoszty” kifejezést is, amely politikai „nyíltságot" jelenti.

Magyarországon 1945 után fokozatosan, sokszor erőszakkal állami tulajdonba vették az addig magántulajdonban lévő üzemeket, földeket, bankokat. A rendszerváltoztatással együtt járt az állami tulajdon visszamagánosítása. 1990 után több hullámban hajtották végre az állami vagyon privatizációját.

A Fidesz kampányzáró rendezvénye az első szabad választásokat megelőzően, 1990. március 21-én. A párt nem a többi politikai erőhöz hasonló módon zárta le választási kampányát, hanem közismert énekeseket, együtteseket kértek fel, hogy segítsenek „elbúcsúztatni” a kommunista rendszert. A rendezvényen fellépett többek között Pataky Attila, Ákos, Vincze Lilla, Nagy Feró, Vikidál Gyula és D. Nagy Lajos.

Az 1980-as években magánlakásokon szervezett ellenzéki előadássorozatok elnevezése, amelyek megszervezését a hatóságok minden lehetséges eszközzel igyekeztek ellehetetleníteni.

Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az 1989. decemberi forradalmat követően, az erdélyi magyarság érdekvédelmében létrehozott politikai párt. A párt képviselői 1990 óta jelen vannak a bukaresti Képviselőházban és a Szenátusban. 

A rendszerváltoztatás jogi kereteit megteremtő törvények, amelyeket a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások döntései alapján az Országgyűlés szavazott meg. 

Az elnevezés a híres énekes, Frank Sinatra My way (Saját utam) című slágerére utal. Az Eduard Sevardnadze nevével fémjelzett szovjet külpolitikai vezetés ezzel utalt arra, hogy többé nem kíván beavatkozni a közép– és kelet–európai országok belügyeibe.

Az 1980-as évek végéig használt sokszorosító eljárás, amelynek révén házilag könnyen elvégezhető volt az írások nagy mennyiségű másolása. Stencilezéssel készültek a szamizdatok, illegális röplapok és a rendszerváltoztatás politikai hirdetéseinek jelentős része is.

A Beszélő szamizdat-folyóirat körül szerveződő értelmiségiek által 1988. május 1-én létrehozott szervezet, amely féléves működés után Szabad Demokraták Szövetsége néven párttá alakult. 

Nyikolaj Glazkov orosz költő kifejezése, a saját kiadású, cenzúrázatlan művek jelölésére. A kommunista cenzúra által betiltott, de illegálisan sokszorosított és terjesztett „földalatti” rendszerellenes írások elnevezése. Magyarországon az 1970-es évektől vált egyre erősebbé terjesztésük.

Szabad Demokraták Szövetsége. A Szabad Kezdeményezések Hálózatából kialakuló rendszerváltoztató párt. Tagjai részt vettek az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon, szervezői voltak a „négyigenes” népszavazásnak. Az 1990-es első szabad választásokon a második legerősebb parlamenti pártként 93 mandátumot szereztek. Az MDF-el kötött megállapodás értelmében a párt Göncz Árpádot jelölte köztársasági elnöknek, akit az Országgyűlés meg is választott államfőnek. 

A piacgazdaságnak a II. világháború utáni Nyugat-Németországban meghonosodott változata, amely Konrad Adenauer nevéhez köthető. Működési elve szerint az államnak szabályozó és szociális biztonságot teremtő feladata van a gazdaság működtetésében. Magyarországon a rendszerváltoztató pártok jobbközép és balközép pártjai tűzték ki célul a szociális piacgazdaság megteremtését.

Szovjet elemes rádiómárka, a szó jelentése: sólyom. Magyarországon is forgalmazták az 1960-as és 1970-es években, így rendkívül elterjedt volt. Közép- és hosszúhullámot is képes volt fogni. A Szokol rádió révén vált mindennapivá az egyéni rádiózás. 

1980-ban, a lengyelországi gdański Lenin hajógyárban megalapított független szakszervezet. Vezetője Lech Wałęsa lett. Egy évvel később Lengyelországban Jaruzełski tábornok szükségállapotot hirdetett, a szervezetet betiltották, azonban II. János Pál pápa és a Reagan-kormányzat támogatásának köszönhetően a szakszervezet az illegalitásban is sikeresen működött, így az évtized végén a lengyelországi rendszerváltoztatás főszereplőjévé vált. 

A Szakszervezetek Országos Tanácsa az ország számos pontján üzemeltetett nyaralóhelyeket, ahol a szakszervezeti tagok tölthették ingyen, vagy alacsony önköltséggel egy-két hetes szabadságukat. A SZOT-üdülő a gulyáskommunizmus egyik jelképe volt. 

1950-ben a kommunista államhatalom megszüntette az évszázados hagyományokra épülő magyar önkormányzati rendszert. Helyette szovjet mintára kiépítették a tanácsok hálózatát. A tanácsrendszer felszámolására 1990 őszén az első szabad önkormányzati választások következtében került sor. 

1990. október 25-én a kormányzat gazdasági kényszerűségből 65 százalékos üzemanyagáremelést jelentett be. Erre október 25. és 28. között, négy napig a benzináremelés ellen tiltakozó taxisok bénították meg előbb Budapest forgalmát, majd Magyarország közúti közlekedésének jelentős részét. A taxisok igen jól szervezett blokádja váratlanul érte a kormányt, és bár az teljesen törvénytelen és etikátlan akció volt (a taxisok nem jelentették be 72 órával korábban a demonstrációt), a kabinet mégsem lépett föl erőszakkal. A kormányfő, Antall József egy műtétet követően épp kórházban feküdt. Az SZDSZ és Göncz Árpád köztársasági elnök, kihasználva a kormányzat kiszolgáltatott helyzetét, nyíltan a demonstrálók mellé álltak, tovább súlyosbítva a helyzetet. A helyzetet végül sikerült megoldani: a benzináremelést részletekben hajtották végre, a blokádban résztvevőket pedig nem vonták felelősségre.  

1989. december 15-én Temesvárott a helyi magyar, román és szerb lakosság élőlánccal védte meg az erőszakos kilakoltatástól a hősként tisztelt Tőkés László református lelkészt és családját. A szimpátiatüntetés hamarosan felkelésbe torkollott, amely átcsapott más erdélyi városokba és idővel a fővárosba, Bukarestbe is. Az események következtében megbukott a román kommunista diktatúra. Névadóját Ceaușescut és feleségét statáriális bírósági eljárás keretében halálra ítélték, majd kivégezték. 

Magyarországon a II. világháborút követő rövid demokratikus kísérlet után 1990-ig nem tartottak több párt versengésén alapuló demokratikus választást, amely parlamentáris berendezkedést eredményezett volna. Az 1990-es első szabad választáson 12 párt állított országos listát, közülük hat jutott a törvényhozásba. 

1988 tavaszán alapított szervezet. Alapítói között a kommunista rendszer által üldözöttek, 1956-os elítéltek szerepeltek. A TIB szervezésében került sor 1989. június 16-án, a Hősök terén Nagy Imre és mártírtársai újratemetésére. 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei, valamint az ártatlanul kivégzettek újratemetési szertartása a Hősök terén, 1989. június 16-án. A Műcsarnok főlépcsőjén lévő ravatalnál százezrek emlékeztek meg a mártírokról. Az eseményen a legemlékezetesebb beszédet Orbán Viktor mondta. A hat koporsóból ötben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai földi maradványai nyugodtak, míg a hatodik, jelképes koporsóval a megtorlás több száz ártatlan áldozata előtt tisztelgett a százezres tömeg.

Azt a pártot nevezzük utódpártnak, amely jogfolytonosságot vállal egy korábban megszüntetett párttal, és/vagy megörökli annak vagyonát, tagságát. Az MSZMP utolsó, 1989. októberi kongresszusán az állampárt feloszlatta magát és a tagság egy része megalapította a Magyar Szocialista Pártot, amely alapító dokumentumában elismerte jogutódi státusát. Az egykori állampárt baloldali szárnya eközben újralapította az MSZMP-t, mai nevén Munkáspártot, amely szintén utódpártnak tartja magát.

A Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozó közép- és kelet-európai országok katonai szövetsége, amely 1955 és 1991 között állt fenn. Elsődleges célja névleg a NATO ellensúlyozása volt, valójában azonban a szovjet biztonsági igények katonai biztosítását szolgálta, amint ezt a Varsói Szerződés tagállamainak 1968-as csehszlovákiai bevonulása is bizonyította. A közép- és kelet-európai rendszerváltoztatásokkal a Varsói Szerződés is felbomlott. 

Európa hidegháborús megosztottságának jelképe. A műszaki határzár a szabad világot választotta el a Szovjetunió által uralt régiótól. Elbontását Magyarország kezdte meg 1989-ben. 

Video Home System. 1976 óta létező technológia, amelyen a képet és a hangot mágnesszalagra rögzítik. Az 1980-as évek végén kezdett el Magyarországon is terjedni, amikor már lehetett kapni videómagnót. A rendszerváltoztatás idején a házilag felvett mozgóképek videókazettán terjedtek. 

1988-ban a pártvezetés a világ összes országára érvényes útlevél kibocsátása mellett döntött, amelyre bármely magyar állampolgár jogosulttá vált. Mindezt hangulatjavító intézkedésnek szánták, de még ez is visszafelé sült el. Az útlevelet kiváltók beindították az Ausztriába irányuló bevásárlóturizmust, aminek hatására az útlevélhez mellékelt Valutalap segítségével lényegében leapasztották az ország valuta (mindenekelőtt dollár) tartalékát. 

Az 1335-ös visegrádi királyi találkozó – ahol I. Károly magyar, Luxemburgi János cseh és III. Kázmér lengyel király vett részt – felújítása. 1991. február 15-én Visegrádon, Antall József miniszterelnök, Lech Wałesa lengyel és Václav Havel csehszlovák elnökkel közös deklarációban hozták létre a Visegrádi Együttműködést, amelynek céljaként a három (1993-tól, Csehszlovákia kettészakadása után négy) ország gazdasági összefogását és az euroatlanti csatlakozás előremozdítását jelölték meg, emellett kiálltak a demokrácia védelme és a totalitárius múlt hagyatékának felszámolása mellett.