A cigány közösség közülünk való és velünk él évszázadok óta, a magyar Alaptörvény is világosan fogalmaz: a cigányság a magyar nemzet államalkotó tényezője - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten az Együtt, szabadon - Magyar cigány hősök című vándorkiállítás megnyitóján.

Amikor a magyar nemzetről beszülünk, a cigányokról is beszélünk - tette hozzá Gulyás Gergely, kiemelve: a magyar zene világának nincs olyan része, ahol a cigányság ne lenne komoly súllyal jelen, de a küzdelmekben is kivették részüket: sokszor, amikor a dolgok komolya fordultak a dolgok, akkor vállaltak hősies szerepet, sokat tettek a magyar szabadságért. Emlékezhetünk 1956-ra, emlékezhetünk akár 1990 tavaszára, a marosvásárhelyi pogrom napjaira is. Ennek ellenére keveset, de biztos, hogy nem eleget tudunk a cigány közösség életéről, művészetéről - hívta fel a figyelmet.

Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta több mint egymillió ember tudott kitörni a szegénységből. A mélyszegénységben élők száma az elmúlt tíz évben 370 ezer fővel lett kevesebb. "Ezek az eredmények a rendszerváltozás óta először adták meg a magyarországi cigányságnak is a felemelkedés, a tanulás és a munka lehetőségét" - hangsúlyozta.

Mint mondta, tovább kell dolgozni azon, hogy minden szegénységben élő cigány és nem cigány ember saját erejéből tudjon beilleszkedni a társadalomba és ehhez a magyar cigányság és a többségi társadalom együttes hozzájárulása nélkülözhetetlen. "A felelősség közös, a cselekvés közös, az eredmények is közösek" - hangoztatta.

Olyan nemzet tagja vagyunk, ahol több száz éve magyarok és cigányok együtt élnek: van közös történelmünk, közös múltunk, ebből tudunk erőt meríteni a jövőre nézve - zárta beszédét a miniszter. A roma hősöket bemutató vándorkiállítás az elmúlt fél évben 25 helyszínen volt látható az ország minden részén: falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken és eddig sok tízezren látták - hívta fel a figyelmet Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A kiállítás olyan példaképeket mutat be, akiknek a teljesítményére, az alkotó munkásságára közösségünk minden tagja, cigány és nem cigány is egyaránt büszke lehet. "Mindegyikőjük egy-egy olyan életpélda, amelyre támaszkodhatunk, megkapaszkodhatunk, és utat mutatnak nekünk arra, hogy a jelenben és a jövőben, hogyan tudunk mi is olyan alkotásokat, olyan tevékenységeket felmutatni, amelyek a közösség hasznára válnak" – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy 45 éven keresztül olyan diktatórikus rendszerben éltünk, aminek a legfontosabb jellemzője a hazugság volt. Ez a hazugság megmérgezte az életünket: hazudtak a cigányokról a magyaroknak és fordítva. "Ez sok hazugság falat húzott közénk, ezt a falat mindkét oldalról építettük" - hangsúlyozta, kiemelve: a legfontosabb feladatunk, hogy ezt a hazugsághalmazt eltávolítsuk az útból és lemossuk magunkról az előítéletet. A kiállításon bemutatott cigány hősök példája ebben segít mindnyájunkat - mondta, hozzátéve: terveik szerint a vándorkiállítás később a határon túl is bemutatkozhat.

A tablókon megjelenő hősök munkáságukkal, bátorságukkal lámpásai voltak sokaknak, képesek voltak arra, hogy az egyéni érdekek fölé helyezzék a közösség érdekeit - mondta Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos. "Csak azok tudnak hősökké válni, akik mindenük fölé közösségük javát helyezik és azt szolgáljak. A mi hőseink, akik cigányként a magyarságukat őrizték és ápolták: példaképeink" – hangsúlyozta.

A vándorkiállítás célja, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez, Magyarország kulturális fejlődéséhez, színesebbé tételéhez, vagy hazájuk szabadságáért áldozták életüket.

Akiknek élettörténetét a kiállítás segítségével megismerhetjük: Cziffra György zongoraművész, Csányi Sándor rendőr, segédmunkás, Dandos Gyula diák, Dilinkó Gábor Bizsu naiv festő, Fátyol István villanyszerelő, Hrozova Erzsébet „Pötyi” fonó, ápoló, Kolompár Mátyás vándoriparos, Kóté Sörös József „Holi” bádogos, drótos vándoriparos, Strausz Károly „Cigány Karesz” segédmunkás, Szabó Ilona „Kócos” szabadságharcos, Lakatos Menyhért író, költő, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné, Magdolna pedagógus, óvodaalapító, Fátyol Tivadar zeneszerző, kultúraszervező, Rostás László közösségi vezető, szociális munkás, Szegedi Tibor közösségszervező, politikus, Péli Tamás  festőművész, politikus, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Bogdán János pedagógus, iskolaalapító, Bari Károly költő, Berki Judit szociális és oktatási szakember, Choli Daróczi József költő, műfordító, Hága Antónia pedagógus, Hegyesiné Orsós Éva szociális szakember, Horváth M. Judit szociális szakember, Kovács Zoltán közösségszervező, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Rézműves Mihályné Lina óvónő, Szegedi Dezső színész, Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész, Dr. Szirtesi Zoltán orvos, valamint az 1990-es marosvásárhelyi Fekete március hőse, Puczi Béla.

A vándorkiállításokról készült összefoglaló kisfilm
 

A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták. Az Alapítvány több mit tíz éve tekinti kiemelt feladatának cigány hősök felkutatását, sorstörténetük bemutatását és kiállításokkal, emlékbélyeggel, kiadványokkal fejezi ki tiszteletét történelmi teljesítményük előtt.

Az esemény teljes videója:

Forrás: MTI