Keveset ebszélünk a magyar cigányság azon kiemelkedő személyiségeiről, akik hősiességükkel, helytállásukkal, kulturális, művészeti, vagy közösségszervező tevékenységükkel a magyar nemzeti közösség egésze számára mutatnak példát. A Terror Háza Múzeum 2010 óta több alkalommal szervezett kiállítást, kampányt és rendezvényt ezen teljesítményeknek a bemutatására. Sokan csak ezeken a programokon keresztül ismerték meg az 1956-os forradalom és szabadságharc roma hőseit, vagy a rendszerváltoztatás folyamatában szerepet vállaló magyar romák sorstörténetét – hangoztatta Keresztes János, az Együtt, szabadon – Magyar cigány hősök című utazó kiállítás programsorozat műsorvezetője a kiskunhalasi tárlatnyitón.

A programszervezők célja, hogy bemutassák a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar roma közösség felépítéséhez.

A Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány több mint tíz éve tekinti kiemelt feladatának a cigány hősök felkutatását és sorstörténetük bemutatását. Elkötelezett abban, hogy megemlékezzen a roma hősökről, és felhívja a szélesebb közönség figyelmét a magyar romák helytállására, valamint bemutassa, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével, művészetükkel közösségüket és Magyarországot egyaránt szolgálták – hangzott el a kiállítás megnyitóján.

A kiállítás segítségével megismerhető olyan roma hősök élettörténete, mint Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek, Rézműves Mihályné Lina óvodaalapító, Szirtes Zoltán orvos, Bogdán János, a világ első roma gimnáziumának egyik alapítója, Lakatos Menyhért író, költő, Nagy Gusztáv költő, műfordító, Kovács József Hontalan költő, újságíró, Debre Istvánné Magdolna pedagógus, Bari Károly költő, Choli Daróczi József költő, műfordító, valamint az 1990-es marosvásárhelyi fekete március hőse, Puczi Béla.

Szűcs Csaba alpolgármester a köszönet és a felelősség fontosságát hangsúlyozta köszöntőbeszédében. – Köszönetet kell mondanunk azoknak az embereknek a sok évtizedes munkájukért, akiket a kiállítás tablóin láthatók. A közös felelősségünk, hogy folytassuk a példaképeink által elkezdett munkát.  Ez csak úgy fog menni, ha összefogunk és együtt dolgozunk – mutatott rá a városvezető, aki szerint ma is nagyon sok példakép él közöttünk, akiket segíteni kell annak érdekében, hogy a cigányságról ne csak a negatív dolgozok jussanak az emberek eszébe, hanem azok a cigány személyiségek is, akik tevékenységükkel ma is sokat tesznek a roma felzárkóztatásáért.

Szabó Tünde, a Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszédében megemlékezett Rostás Lászlóról, aki a tablók egyikén is szerepel, és évtizedekig volt a halasi cigányság meghatározó szereplője. Elnöke volt a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak és egyik alelnöke az Országos Cigány Önkormányzatnak. Nevéhez számos szakmai program kidolgozása fűződik.

Elismertetni a cigányságot, erre tettem fel az életem – idézte Rostás László szavait Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze, aki arról beszélt, hogy a kiállítás az összetartozásról, a közös történelmünkről szól, a közös hőseinkről szól.

Az összetartozás a kulcsa annak, hogy több mint ezer éve sikerült az óriási kihívások ellenére túlélni a történelmi viharokat itt a Kárpát-medencében – fűzte hozzá Balogh Gábor, aki szerint a tárlat ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar cigányság micsoda nagyszerű személyiségeket tud felmutatni a soraiból.

A kiállítás megnyitó ünnepségén Takács Vanda, a Virágzó Tehetség Művészeti Egyesület táncosának produkcióját nézhette meg a közönség, majd Oláh Gergő és zenekara adott élő koncertet.
 

Forrás: haon.hu

Szerző: Pozsgai Ákos