Gyöngyössy Bence Janus című filmdrámájának vetítésével folytatódott 2022. december 12-én a 30 éve szabadon Emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozata. A vetítést megelőzően Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Ugron Zsolna József Attila-díjas írónő, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett a román kommunista diktatúra természetéről és a Securitate módszereiről.
Kocsis feladata a családtagok teljeskörű megfigyelése volt. Intim kapcsolatba került a doktornővel, majd nem sokkal később összeházasodtak, így az orvos a család bizalmába került. Innentől kezdve Kocsis minden családi eseményen elhangzó rendszerellenes megnyilvánulásról, külföldi kapcsolatokról, szamizdatról jelentett. Első jelentését saját esküvőjéről írta. Kocsis közben önmagával is meghasonlott. A Securitate nem engedte el, lelkileg egyre instabilabbá vált, ami agresszivitásban nyilvánult meg családja előtt. Felesége nem sokkal az 1989-es romániai forradalom után bejelentette, hogy elválik Kocsistól, aki ezt követően elhagyta Romániát és Magyarországra távozott. Karrierjét egy budapesti kórházban folytatta. Volt felesége, Zsuzsa bő tíz évvel az események után találkozott egykori férje egykori tartótiszjével, aki végül elmesélte neki a Kocsis és a Securitate közös történetét. Bő két évtizeddel később Zsuzsa felkereste Budapesten egykori kollégáját, a nagyváradi kórház volt pszichiáterét, akinek elmesélte férje valódi történetét. A pszichiáter először nem hisz a nőnek, de végül ő maga győződik meg arról, hogy barátja Kocsis Zoltán valóban kettős életet élt/él, „kétarcú” személyiség, szimbolikusan Janus római istenséghez hasonlóan.
A vetítést megelőző beszélgetés során Ugron Zsolna írónő saját és családja Securitatéval kapcsolatos történeteit osztotta meg a közönséggel. Az írónő kiemelte egyszerűen szürreális volt a román diktatúra, a Securitate működése pedig kiszámíthatatlan. Rengeteg beszervezett ügynöke volt az államrendőrségnek, amit az is bizonyít, hogy politikailag egyáltalán nem terhelt embereket is meg tudtak figyelni, ráadásul folyamatosan.
Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kiemelte, hogy az 1980-as évek Magyarországán szinte elképzelhetetlenek voltak hasonló jelenetek, mint amit a filmben látunk majd. Ezzel kapcsolatban kijelentette, ez azt a benyomást kelti, mint ha a két kommunista diktatúra bizonyos tekintetben különbözne egymástól. Mindez rányomta a bélyegét a rendszerváltoztatás után a történelmi igazságtétel kérdéskörére is. Míg egyes volt kommunista országokban, így Csehországban vagy Németországban szinte azonnal megvalósult az információs kárpótlás, addig például Magyarországon csak nehezen indult be a folyamat, Romániában pedig nagyon hamar megkérdőjeleződött a rendszerváltoztatás valódisága.
Ugron Zsolna kiemelte, hogy nehéz igazságot tenni az egykori beszervezettek ügyeiben, mivel van aki önkéntes alapon, anyagi haszonszerzés céljából vállalta a Securitatéval való együttműködést, míg másokat megfenyegettek, családjukkal, egzisztenciájukkal, ami miatt nem tudtak nemet mondani a beszervezésnek.
A Janus című film megtörtént események alapján rekonstruálja egy értelmiségi család életét és megfigyelését, valamint a kommunista diktatúra működésmódját Romániában.
Balogh Gábor