A Független Kisgazdapárt Magyarország egyik legrégebbi történelmi pártja. 1930-ban alapították, de már ezt megelőzően is voltak szervezeti előzményei. Egy évvel később az országgyűlési választásokon a fiatal párt már 10 mandátumot szerzett. Szavazatainak a számát az 1939-es választás kivételével fokozatosan növelni tudta. 1945-ben az immár szovjet megszállás alá került Magyarországon megrendezett nemzetgyűlési választásokon a párt 57 százalékos abszolút többséggel megszerezte a parlamenti mandátumok döntő többségét. Mindez azonban nem jelentett garanciát az önálló kormányzásra, mivel a szovjet megszállók rákényszerítették a párt politikusait, hogy koalícióban kormányozzanak a baloldali pártokkal, köztük a Magyar Kommunista Párttal. Holott a szavazópolgárok döntő többsége éppen azért szavazott a kisgazdákra 1945-ben, mert nem akarták hogy a kommunisták jussanak hatalomhoz. A Kisgazdapárt szavazótáborának a párt nevéből eredően a földbirtokos parasztságot tartották, de nagyon hamar egyértelművé vált, hogy városon és falun mindenki az FKGP-re tekint antikommunista erőként, így a közösség hamar néppárti jelleget öltött.

A Rákosi Mátyás vezette kommunisták nem törődtek bele súlyos választási vereségükbe és már 1946-ben megkezdték a Kisgazdapárt „leszalámizását”. Ennek, valamint a korlátozott demokrácia keretei leépítésének az eredményeképpen a Kisgazdapártot fokozatosan kiszorították a hatalomból. 1949-re a párt lényegében megszűnt létezni, maradványait beolvasztották a Magyar Függetlenségi Népfront nevű kommunista ernyőszervezetbe. 1956-ban a közösség tagjai aktivizálták magukat, ismert kisgazda politikusok még Nagy Imre kormányába is bekerültek, de a szabadságharc leverését követően ismét eltüntették a pártot a közéletből. Végül a rendszerváltoztatás idején, 1988. november 18-án, Budapesten a Pilvax Kávéházban mondták ki a párt újjáalakulását. Ezt követően a szervezett aktív szerepet vállalt a rendszerváltoztatás folyamatában. Részt vett tüntetések szervezésében, a kerekasztal-tárgyalásokon és a szabad választásokon egyaránt.

Az 1990-es első szabad választásokat megelőző kampányban a párt a földművesekhez szólt. Ez nem volt véletlen, hiszen valamennyi politikai szereplő tudta, hogy az új Országgyűlés megalakulását követően rendezni kell a magyarországi földtulajdonviszonyokat, mivel a diktatúra alatt valamennyi önálló gazdaságot felszámoltak, a parasztságot pedig állami gazdaságokba vagy termelőszövetkezetekbe kényszerítették. „Jusson eszedbe, hogy jussod a föld!” – olvashatjuk a párt egyik plakátján, amely éppen a földtulajdon kérdésére reagált. Ábrázolásmódja az 1940-es évek plakátjaira emlékeztet, a képen egy parasztház és a mellette látható porta fényképe látható az idézett felirattal. Hasonló a grafikája a párt egy másik plakátjának, amely azonban teljesen más üzenetet hordoz. A képen két parasztház látható a portákkal, középen a párt címere (magyar trikolór, a középső fehér szín helyén egy aranyló búzakalásszal), körötte madarak repkednek. A felirat megnyugtatólag közli: „Mi a földön járunk”. Ezzel a párt az SZDSZ jelképére, a három tovaszálló madár figurájára utalt. Ezen a kisgazda grafikán már világosan kivehető a választások után kialakuló politikai tömbök karaktere.

A párt valamennyi központi szlogenje visszaköszön az elhajló aranyló búzakalászt ábrázoló plakáton, ahol a növény száránál az Isten, Haza, Család míg a kalász fejénél a klasszikus Bort, Búzát, Békességet felirat olvasható. A búzakalász, mint motívum szinte valamennyi kisgazda kampányterméken jelen volt, többek között a párt fentebb már említett címerében is szerepelt. A két idézett szlogen közül egy általában mindig szerepelt a saját grafikákon, valamint a helybeli készítésű röplapokon is. A párt egy másik plakátján egy ecsetet tartó kéz éppen fehérre fest egy vörös színű falat, ezzel a rendszerváltoztatásra, a kommunista diktatúra felszámolására utalt az alkotója. Az ismert feliratok erről a grafikáról sem hiányoztak. Hasonlóan, a rendszerváltoztatásra, valamint az FKGP történelmi párt jellegére utal a Tiszta múlt! Biztos jövő! feliratú plakát, amelyen, a magyar címer, a párt címere, az ismert jelszavak és egy népművészeti ábrázolás látható.

A Független Kisgazdapárt által az első szabad választásokra készített plakátokról talán az arany búzakalász grafikája, az Isten, haza, család és a Bort, búzát, békességet szlogenek váltak a legismertebbé, végső soron ez a három elem határozta meg a párt identitását a kampánytermékeken. Az egyes plakátokat áttekintve megállapítható, hogy az FKGP épített a történelmi párt imázsára. A párt és vezetői – akik között ekkor még sokan voltak az 1945-ös generációból – büszkén vállalták saját és pártjuk történelmi múltját és tudatosan építettek hagyományaikra. Ugyanakkor szemben az 1945-ös választásokkal, ezúttal nem sikerült néppártosodniuk, aminek nem csupán az volt az oka, hogy kampányukban célzottan a földtulajdonra vágyókat szólították meg, de az is hogy későn indultak – 1988 novemberében – s addigra a Magyar Demokrata Fórum már sokkal ismertebb politikai erővé vált, ráadásul kampányában valamennyi társadalmi réteget megszólított, nem emelt ki közülük senkit sem. A Kisgazdapárt plakátjai ugyan egy jól behatárolt társadalmi réteget céloztak, de jelszavai és üzenetei egyértelműségével – amelyet sokan egyszerűsége miatt lenéztek – sikeresen szólította meg a szavazópolgárokat. A történelmi párt a harmadik helyen végzett a szavazatok számát tekintve az 1990-es első szabad választásokon, így 44 fős parlamenti frakciót alakíthattak az Országgyűlésben. A választásokat követően az FKGP, a Kereszténydemokrata Néppárttal és a választásokon győztes MDF-fel koalíciós kormányt alakított.

Balogh Gábor

Borítókép és képek forrása: Terror Háza Múzeum fotótár

A plakát a Terror Háza Múzeum Először szabadon – Az 1990-es első szabad választások plakátjai című kiállításán is megtekinthető volt.