A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban, de így volt ez a rendszerváltoztatás éveiben is. A Nemzetközi Roma Nap alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – harminc évvel a Csodák Éve, 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatja be kampánya keretében, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak.
A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása az volt, hogy sokakban kiölte az egyéni felelősség érzését, a személyes szerepvállalás fontosságába vetett hitet. A „nem számít, úgysem tudunk változtatni a sorsunkon” érzése, a helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére mégis voltak olyan magyar cigányok, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni saját és közösségük sorsát. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Magyarország Kormánya megbízásából kampányt indít a „30 éve szabadon” emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigányközösség azon kiemelkedő tagjait, akik a diktatúra évei alatt és a rendszerváltoztatás folyamatában is jelentős szerepet játszottak. A kampány során portréfilmek, utcai plakátok és a közösségi médiafelületeteken megjelenő tartalmak hívják fel a figyelmünket a magyar romák helytállására.
A Nemzetközi Roma Nap alkalmából indított kampány során széles körben válhat ismertté számos magyar cigány élettörténete. Többek között Bogdán János, aki három társával megalapította a világ első cigány középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot vagy a költő, író és műfordító Choli Daróczi József, aki megalapította a legendás Rom Som újságot, hazánk első, részben cigány nyelvű szövegeket is közlő lapját. Örömteli, hogy végre a legfiatalabb nemzedékek is találkozhatnak Péli Tamás festőművésszel, akinek egyedülálló és káprázatos képeiért a világ legnagyobb gyűjteményei versengenek. Megismerhetjük Berki Judit oktatási szakembert, Rézműves Mihályné Lina óvónőt, dr. Szirtesi Zoltán orvost, Farkas Kálmánújságírót, valamint Bari Károlyt, a nemrégiben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választott költő nemzetépítő teljesítményét.
Budapest, 2019. április 8.
Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány
Van mit tanulnunk egymástól - Berki Judit
Az egész lényével tanított - Bogdán János
Írni szerettem, írni akartam. Szabadabban, őszintébben, nyíltabban, mint lehetett - Farkas Kálmán
Az előítéletek olyanok, mint a páncélos lovagok. Nehéz kiütni őket a nyeregből - Péli Tamás
Isten a gyermekek szeretetét a szívünkbe véste - Rézműves Mihályné Lina
Nincs cigány és magyar. Egészséges van és beteg - Dr. Szirtesi Zoltán
(Videók és kép forrása: KKETTK Közalapítvány)