A Terror Háza Múzeum 30 éve szabadon című kiállítása tizenhárom tablóból áll, mely időrendi sorrendben, idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg a kommunista rendszer és az elmúlt 30 év meghatározó pillanatait.

Gulyás Gergely: minden magyar felelős minden magyarért

A tárlat megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett, aki arról beszélt, hogy 1989-90 esélyét valóra tudtuk váltani, az elmúlt két évszázad történelmi fordulópontjai közül a rendszerváltoztatás volt az, amelyet az ország szabad akaratából, jelentős áldozatok árán sikerre vitt, és nem kellett az ország szabadsága és a nemzeti szuverenitás tekintetében kompromisszumot kötni.

A 30 éve szabadon Emlékbizottság társelnöke hozzátette: Magyarország a szabadság hazája, de tudni és érteni kell, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem annak köszönhető, hogy “az emberek hajlandóak voltak a gondját viselni”, és amikor módjuk volt rá, hajlandóak voltak harcolni érte. Bár 1956-ban a túlerő leverte a forradalmat, a vérben és bűnben fogant kommunista rendszer halálos sebet kapott – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy a huszadik századi történelem a magyar nemzet számára a hazugságok és a megkésett igazságok korszaka.

A hazugságok miatt kellett az első világháborút lezáró diktátumot békeszerződésnek, a náci megszállást váltó szovjet megszállást felszabadulásnak, a kommunista diktatúrát népi demokráciának, a forradalmat ellenforradalomnak, az emberek megkínzását államvédelemnek, a forradalom miniszterelnökének kivégzését igazságtételnek nevezni.

A megkésett igazságok miatt válhattak valósággá 1956 követelései a rendszerváltoztatáskor, ezért tudták a kommunista diktatúra áldozatait méltósággal újratemetni harminc esztendeje, ezért hagyta el az utolsó szovjet katona 1991-ben Magyarországot, és ezért terjed ki ma az állampolgárság lehetősége a világ minden magyarjára, valamint ezért foglalták törvénybe a nemzeti összetartozás napját. 

Gulyás Gergely megjegyezte: ma is sok a nehézség, de egy büszke és emelkedő nemzet tagjai vagyunk, ahol mindenkinek kell, hogy legyen esélye arra, hogy előbbre lépjen, hogy egyről a kettőre jusson. "Ma Közép-Európa és benne Magyarország a szabadság hazája és Európa jövője; ennél többet aligha remélhettünk három évtizeddel ezelőtt" – tette hozzá.

Schmidt Mária: ’89 a csodák éve volt

A kiállítás megnyitóján Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója 1989-et a csodák éveként jellemezte, majd a 30 évvel ezelőtti események kapcsán úgy fogalmazott: “Vannak napok, amelyekre mindig emlékezni fogunk. Június 16-a péntek volt, amikor több mint 300 ezren gyűltek össze a budapesti Hősök terén. Ők ott megismerhettek egy fiatal politikust, aki a pesti srácokhoz és lányokhoz méltó bátorságról tett tanúbizonyságot” – utalt Orbán Viktor híres beszédére, mely 1989. június 16-án hangzott el. 

Schmidt Mária beszédében hangsúlyozta, hogy hosszú út vezetett ehhez a csodához. A főigazgató hozzátette: hősök és mártírok tízezrei, bátor polgárok milliói fél évszázadon át készítették elő ezt az egyetlen évet.

Schmidt Mária szerint a kommunista rendszer tökéletes világot ígért, a szabadság világa viszont soha nem lehet az, nem is kell annak lennie, mert tökéletes világ sohasem volt, de bárki láthatja, hogy az elmúlt harminc év küzdelme gyönyörű és felemelő eredményeket hozott. 

(Forrás: MTI/30 éve szabadon, képek forrása: KKETTK Közalapítvány))