Jogász, politikus, a Bibó István Szakkollégium tagja, a FIDESZ egyik alapítója. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott tüntetésen, ahol utalva a Magyar Néphadsereg részvételére az 1968-as prágai tavasz leverésében „Virággal jöttünk, nem tankkal” feliratú transzparenssel tüntetett, emiatt letartóztatták, majd kiutasították Csehszlovákiából. 1990-ben az első szabadon választott Országgyűlés képviselője lett.

Jogász, szociológus, politikus. Az AB Független Kiadó egyik alapítója, nevéhez számtalan szamizdat kiadvány publikálása fűződik. 1988-ban alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd az SZDSZ-nek. 1990-ben országgyűlési képviselővé, az év októberében Budapest főpolgármesterévé választották, utóbbi miatt képviselőségéről lemondott.

Kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg. A monori és a lakiteleki találkozó résztvevője, az MDF egyik alapítója, 1990-től a párt képviselője az első szabadon választott Országgyűlésben.

Kétszeres Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, a Nemzet Művésze. A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék kimagasló egyénisége, a monori és a lakiteleki találkozó résztvevője, az MDF egyik alapítója, majd elnökségi tagja. 1991-től a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Író, politikus, a monori és a lakiteleki találkozó résztvevője, az MDF egyik alapítója, 1990-től országgyűlési képviselője. 1989. március 15-én vezetésével az ellenzék jelképesen elfoglalta a Magyar Televízió épületét, ekkor jelentette ki: „Ne féltse tőlünk senki Magyarországot! Nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk!”

Jogász, politikus, az Antall-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, majd titokminisztere, 1990 decemberétől belügyminiszter. Antall József halálát követően miniszterelnök.