1989. május 11-én a Republikánus Kör demonstrációt szervezett a Művelődési Minisztérium épülete elé, tiltakozván a kötelező iskolai orosz nyelvoktatás ellen. Az 1949-ben első idegen nyelvvé nyilvánított orosz teljesen idegen volt a magyar oktatási rendszer számára. Nem állt rendelkezésre szakképzett tanerő, nem voltak tankönyvek és módszertani útmutatók sem, de a rendeletet végre kellett hajtani. Az orosz nyelv kötelezővé tétele Magyarország szovjetizálásának egyik szimbolikus eszköze volt, így nem véletlen, hogy negyven évvel később a rendszerváltoztatás egyik alapvető követeléseként fogalmazódott meg a nyelv kötelező tanításának az eltörlése.
1949 szeptemberében rendelte el a Vallás- és Közoktatási Minisztérium, hogy mind az alap- és középfokú, mind pedig a felsőfokú oktatási intézményekben kötelező az orosz nyelv oktatása. A kommunista propaganda szerint azért lett kötelező „Lenin, Sztálin és Gorkij nyelvének” elsajátítása, mert így a magyar fiatalok már az eredeti nyelven tudják tanulmányozni a marxizmus–leninizmus „klasszikusait”. Az elvárt szolgamentalitást, az ebben élenjáró Révai József fogalmazta meg: „Tanuld meg a szovjet kultúrától, a szovjet művészettől, hogyan kell a magyar dolgozó nép számára alkotni.” – olvashatjuk a Szabad Nép, 1949. október 25-i lapszámában. A vonalat az iskolák államosítását levezénylő Ortutay Gyula kultuszminiszter jelölte ki a pedagógusok számára: „Az orosz nyelvoktatás kérdése elválaszthatatlan a Szovjetunióhoz való viszonyunktól. Nekünk, pedagógusoknak az orosz nyelv tanításával is be kell bizonyítanunk a Szovjetunió iránti ragaszkodásunkat és hűségünket. Az orosz nyelv tanítása a szocializmus országában kiformálódott újtípusú ember bemutatásának, a szovjet népek színes, örömteli élete megismerésének legjobb eszköze. – fogalmazott a pártlapban a miniszter. Ettől függetlenül a képzett orosz nyelvtanárok hiánya még sokáig égető probléma volt, amit csak gyorstalpaló átképzésekkel tudtak némileg orvosolni. A diákok orosz nyelvtanulási készségén azonban ez sem segített. Az orosz nyelv, bár fiatalok generációi tanulták kötelező jelleggel az iskolákban, szinte semmi nyomot nem hagyott az emberekben, kivéve azokat, akik szovjet munkakapcsolataik vagy hivatásuk gyakorlása miatt sajátították el a nyelvet.
A magyar társadalom helyesen érzékelte azt, hogy a Szovjetunió hivatalos nyelvének kötelezővé tétele nem több mint Magyarország szovjetizálásának egyik eszköze, ráadásul a szovjet megszállás során átélt traumák és megaláztatások után ez a döntés egy újabb megszégyenítéssel ért fel. Nem véletlen, hogy 1989. május 11-én, a minisztérium épülete előtti tüntetésen, az egyik transzparensen ez a felirat szerepelt: „A török nem volt kötelező!” – utalva a másfél évszázados oszmán megszállásra. A demonstráció szervezői a Magyar Nemzet kérdésére elmondták, tüntetésük nem csupán a kötelező orosz nyelvoktatás ellen irányul, hanem azon keresztül a fiatalok ideológiai átnevelése ellen is. Bánlaki József a Republikánus Kör nevében kifejtette, hogy „nem tartják kielégítőnek a minisztérium ígéretét, amely szerint a következő tanévtől az általános iskolák ötödik, és a középiskolák első osztályaiban már nem kell oroszt tanulni. Más évfolyamokon a diákok választhatnak más nyelvet is, feltéve, hogy van mit. Mert több angol, német, francia stb. szakos tanár egyelőre nem lesz. A kör tagjai úgy vélik, hogy a helyi adottságokra, a tanárok képzettségére való hivatkozás konzerválja a mai, elfogadhatatlan állapotokat.” A minisztérium képviselője az 1949-es hasonló helyzetre hivatkozva kérte a türelmet, mivel az orosz nyelvtanárok átképzése angol, német vagy francia nyelvszakos tanárrá időt vesz igénybe. 1949-el ellentétben azonban 1989-ben a váltást mindenki időszerűnek és szükségszerűnek tartotta. Ezt mi sem jelzi jobban, hogy már a következő tanévben alig akadtak, akik orosz nyelvet szerettek volna tanulni a magyar iskolákban. Ráadásul hamar kiderült, hogy a kötelező orosz nyelvoktatás korszakában felnőtt nemzedékek „megszerzett” nyelvtudása szinte semmire sem elegendő.
Az orosz nyelv kötelező iskolai oktatása Magyarország szovjet megszállásának az egyik jelképe volt. Így nem véletlen, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az egyetemi hallgatók több intézményben is követelték a kötelező nyelvoktatás eltörlését. A hazai orosz nyelvoktatás kötelezővé tételének semmiféle előzménye, hagyománya nem volt, így egyáltalán nem véletlen hogy 1990-től úgy szűnt meg az iskolai oroszoktatás mintha soha nem is létezett volna.
Balogh Gábor
Borítókép: Fortepan/Urbán Tamás