Miközben a parlament alsóházi üléstermében az utolsó állampárti Országgyűlés éppen ülésezett, a Műemlék Helyreállító Kisszövetkezet munkatársai az épület kupolájához rögzített vörös csillagot szerelték le. A kommunista diktatúra egyik legfontosabb szimbólumának számító csillagot közel negyven év után távolították el az Országház kupolájáról.
1949-re teljessé vált Magyarország szovjetizálása, a megszállók segítségével a magyarországi kommunisták pártállami diktatúrát vezettek be. A diktatúra a politikai-, kulturális- és gazdasági befolyás mellett az élet minden területére behatolt. 1949-ben új alkotmányt – lényegében az 1936-os sztálini szovjet alkotmány magyar fordítását – vezettek be. A szovjet gyarmattá változtatott ország új neve Magyar Népköztársaság lett. Addigi címere megszűnt, helyette egy heraldikailag (címertan) teljesen értelmezhetetlen kalapácsos-búzakalászos, vörös csillagos címerpajzsot fogadtak el. A diktatúra évtizedei alatt ugyan még a címer is változott, egy elem azonban állandó maradt az önkényuralom szimbolikájában: a vörös csillag.
Az 1950-es évekre valamennyi magyarországi középületet elláttak ezzel a kommunista jelképpel. Sorsát az Országház sem kerülhette el. „Azt a feladatot kaptam Rákosi elvtárstól, hogy a Parlament tetejére tegyünk egy olyan csillagot, amilyen a Kremlen van” – emlékezett vissza az országházi csillag történetére a munkálatok egyik résztvevője, a Mai Nap, 1990. február 4-i számában. A nevét nem vállaló egykori csepeli dolgozó azt is elmondta, hogy a csillag felépítéséhez a szovjet nagykövetségtől kértek és kaptak segítséget. A kupolára szánt vörös csillag terveit a Rákosi Mátyás Acél- és Fémművekben – az egykori Weiss Manfréd Művekben – készítették el. Az Országgyűlés honlapján található leírás szerint: „A konstrukció akkora többletterhet jelentett, hogy a kupola tetőszerkezetének addig sem karcsú tizenhat tartója közül nyolcat meg kellett erősíteni. A többszáz elemből álló csillag darabjait a tetőtéren keresztül juttatták fel a kupola csúcsrészébe, amelyre szerelőállványzatot építettek, ahonnan a munka folyhatott. Mivel a feltűnő helyre kerülő jelképet éjszaka is ki akarták világítani, ezért a nagyteljesítményű reflektorokon és vörös üvegezésén túl még ez utóbbit a világítótestek hőjétől védő sűrű fémhálós rendszert is beépítettek, ami jó szolgálatot tett egy-egy hideg eső esetén, hogy a felhevült üveg ne pattanjon el, törjön szét”.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején országszerte eltávolították a középületekről a gyűlölt kommunista szimbólumot. Október 23-án este az Országház épülete előtt összegyűlt sokaság követelésére lekapcsolták a csillag világítását, de eltávolítására már nem került sor, habár egyes visszaemlékezések szerint erre is történt kísérlet. Erre még több mint 33 évet kellett várni.
„Utoljára ülésezik a Tisztelt Ház a vörös csillag alatt” – adta hírül a Magyar Nemzet címoldalon, a lap 1990. február 1-i számában. Január 31-én megtörtént a csillag és az azt tartó fémszerkezet elbontása. A helyére az eredeti állapotot helyreállítva, egy széljelző szerkezetet állítottak a kivitelezők. A csillag a leszerelését követően az Országház pincéjébe került, ahonnan hamarosan a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. 2015-ben a vörös csillag visszatért az Országházba, persze nem a kupolára. A közel negyven esztendőn át a Parlament kupolájára rögzített kommunista szimbólum Az Országház története című állandó kiállítás egyik legikonikusabb műtárgya lett.
Balogh Gábor
Borítókép: Fortepan / Szigetváry Zsolt