A rendszerváltoztatás legkiemelkedőbb eseménye az 1990 tavaszán megrendezett első szabad országgyűlési választás volt. A parlamenti helyekért küzdő pártok új helyzetben találták magukat. Menet közben kellett kitanulniuk a politikai kampány módszertanát. Ennek köszönhető, hogy az első szabad választások kampánya rendkívül eredetire sikerült. Mindezt az ekkor született kampánydalok, szlogenek, politikai hirdetések, de leginkább a választási plakátok igazolják vissza a leginkább. Írásunkban a választáson győztes Magyar Demokrata Fórum (MDF) koronás címeres plakátját mutatjuk be.
Magyarországon az utolsó, részben szabad választást 1945 őszén tartották. Ekkor a már fél éve szovjet megszállás alatt élő ország lakói nemzetgyűlési képviselőket választhattak. A voksolás ugyan az antikommunista erők elsöprő győzelmét hozta, de a Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párt alig két év leforgása alatt „leszalámizta” ellenfeleit. Ezt követően, egészen 1990-ig nem rendeztek szabad választásokat Magyarországon. Az antikommunista pártokéhoz hasonló sors várt az antikommunista politikai szimbólumokra is. A Magyar Királyság címere 1945-ig az ismert angyalos, koronás ábrázolás volt, amelyet a háborút követően a Kossuth-címerre cseréltek le, majd 1949-ben a kommunista alkotmány elfogadását követően szovjet mintára bevezették a Rákosi-címernek nevezett kalapácsos, búzakalászos, vörös csillaggal ellátott grafikát.
1990-ben az első szabad választásoknak különösen fontos tétje volt. Az urnához járuló választópolgárok nem csupán arról döntöttek, hogy ki képviselje az érdekeiket az Országgyűlésben, de a választás egyben népszavazás volt arról, hogy folytatódjék-e a rendszerváltoztatás, egyben döntés volt a több mint negyven éves diktatúra sorsáról. Az eredmények mindenki számára ismertek. 1990 tavaszán az MDF és szövetségesei alakíthattak kormányt, a rendszerváltoztatás folytatódott, az emberek pedig elsöprő többséggel utasították el a diktatúrát. A választást megelőző kampány plakátjain a három fenti cél ábrázolása egyaránt megjelent. A pártok plakátjai nem csupán szavazásra buzdították az embereket, de az azokon hordozott üzenet egyértelműen kifejezte, hogy a választásokkal a diktatúra véget ér és új korszak kezdődik.
Az MDF híressé vált Tovariscsi, konyec! című, vagy éppen az Országos tavaszi nagytakarítást! sürgető plakátjai mellett több más ábrázolás is a diktatúra megbuktatását és az új korszak eljövetelét szorgalmazza. Szimbolikusan ez jelenik meg Orosz István grafikusművész – a Tovariscsi, konyec! plakát megalkotója – címeres plakátján is. A grafikán a mai magyar koronás állami címer látható, amint előtte éppen darabokra törik a kommunista diktatúra vörös csillagos címere. Míg a régi címer szürke, az új színes, ez által is érzékelhetővé válik a különbség a két politikai rendszer között. Az MDF részéről ez a leendő magyar állami címerrel kapcsolatos egyértelmű vállalás is volt. Hasonlóan gondolkodott erről két koalíciós partnere a KDNP és az FKGP is, amikor pár hónappal később 1990 júliusában az új magyar állami címerről döntöttek az Országgyűlés szabadon választott képviselői. Az ellenzéki pártok a korona nélküli Kossuth-címer mellett tették le a voksukat.
Az MDF, de szinte valamennyi rendszerváltoztató párt plakátjain megjelent valamely nemzeti szimbólum. Legyen szó címerről, a trikolórral, a Himnusz vagy éppen a Szózat egy-egy soráról. Ugyanakkor a leghangsúlyosabban és a legsikeresebben az MDF dolgozott ezzel a technikával. Orosz István plakátján az új címer kiemelt helyet kap, ugyanakkor az előtte szétrobbanó kommunista címer képével együtt az alkotás utal a rendszerváltoztatás forradalmi jellegére. Mindemellett azzal, hogy az alkotó és a párt nem a Kossuth-címer, hanem a koronás címer mellett döntöttek, egyértelművé vált, hogy ha nem is teljes mértékben (a címerpajzsot tartó angyalok elmaradtak az új címerről), de elismerik a történelmi múlt erényeit és eredményeit. A plakát jelentőségét tovább emeli, hogy Orosz István mindössze három politikai témájú plakátot készített ezidáig. A Tovariscsi, konyec! és a romániai forradalom melletti szimpátiáját kifejező Temesvár című plakátja után a címeres plakát az egyetlen politikai tartalmú alkotása.
A rendszerváltoztatás óta lezajlott szabad választásokat megelőző kampányok közül kétséget kizáróan egyik sem volt olyan eredeti és izgalmas, mint az első szabad választásoké. Az, hogy 1990-ben a választópolgárok nem csak a parlament összetételéről, hanem a diktatúra sorsáról is döntenek, a választási plakátok is hűen kifejezték. Orosz István címeres plakátja a rendszerváltoztatással véget érő diktatúra szimbolikus történetét írja le, kiemelve a folyamat forradalmi jellegét. Orosz két választási kampányban készített plakátja a diktatúra elmúlását és a nemzeti függetlenség sikeres visszaszerzését is hűen ábrázolja.
Balogh Gábor
Borítókép: Orosz István MDF részére készített koronás plakátja a Terror Háza Múzeum archívumából.
A plakát a Múzeum Először szabadon – Az 1990-es első szabad választások plakátjai című kiállításán is megtekinthető volt.