1989. december 4-én Moszkvában ült össze a Varsói Szerződés (VSZ) Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Az ülésen a tagállamok történelmi jelentőségű határozatot fogadtak el, amelynek keretében elítélték a VSZ 1968-as csehszlovákiai beavatkozását.

Hat év munka után, 2022. december 4-én, Cegléden lezárulnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) ingyenes, akkreditált pedagógus-továbbképzései. 2016 és 2022 között alapítványunk négy témakörben indított képzéseket, amelyeken több mint 25.000 tanár vett részt és csaknem 6000 hazai közoktatási intézmény kapcsolódott be a programba.

A Kádár-rendszer éveiben is szigorú cenzúra működött, a „gulyáskommunizmus” idején nem lehetett bizonyos témákat érinteni a sajtóban, irodalmi művekben és a filmekben sem. A szovjet GULAG-táborok, az 1956-os forradalom és szabadságharc, a diktatúra valós története egytől egyig tabutémának minősültek. A rendszerváltoztatás folyamatában azonban kulturális téren is enyhülés vette kezdetét.

1988. november 29-én az MSZMP aktívaértekezletet tartott a Budapest Sportcsarnokban. Az eseményen részt vett Grósz Károly a párt főtitkára is, aki emlékezetes beszédében a „fehérterror” veszélyére figyelmeztette hallgatóságát.

1989. november 26-án a magyar választópolgárok első alkalommal vehettek részt szabad népszavazáson. A rendszerváltoztató pártok egy része által kezdeményezett referendumon a szavazópolgárok több mint 58 százaléka vett részt. A szavazólapokon négy kérdés szerepelt, innen kapta a népszavazás a „négyigenes” jelzőt. A szavazást megelőzően a politikai pártok kampányt hirdettek, amely egyben a következő évi első szabad országgyűlési választások főpróbájának is tekinthető. Hosszú évtizedek után az ország közterületeit immáron nem az állampárt propagandaplakátjai, hanem a pártok választásra buzdító – vagy éppen otthonmaradásra felszólító – plakátjai lepték el.

A kommunizmus évtizedeiben nem csupán a nők klasszikusan „férfimunkának” minősített területeire történő bevonását, a női munkavállalás fontosságát hirdette a propaganda, hanem a népességnövekedés eléréséhez a gyermekvállalás horderejét hangsúlyozta. Nem volt viszont egyenlő azon nők helyzete, akik házasságban, vagy akik „leányanyaként” adtak életet gyermeküknek.