Az első szabad választást megelőzően az Ellenzéki Kerekasztalon résztvevő pártoknak nem sikerült megállapodniuk arról, hogy hogyan és mikor válasszák meg a köztársasági elnököt. Az ellenzéki pártok többsége ugyanis attól félt, hogy a parlamenti választás előtt egy esetleges közvetlen államfőválasztáson az akkor igen népszerű Pozsgay Imre győzne, aki a békés átmenetet a reformkommunisták oldaláról egy erős államfői székből felügyelhette volna. Így végül 30 évvel ezelőtt, 1989. november 26-án a magyarok három másik kérdés mellett erről is dönthettek a „négyigenes” népszavazáson, melynek eredményeként Magyarországon ma is a parlament választja meg az államfőt.

A kiállítást Balogh Gábor a Terror Háza Múzeum történésze nyitotta meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térben.

30 évvel ezelőtt, 1989 őszén a Lipcsében kezdődő „hétfői tüntetések” a berlini fal leomlásához és a kelet német kommunista diktatúra megszűnéséhez vezettek.

A közép-kelet-európai nemzetek emancipációs küzdelmei és az antikommunizmus voltak a döntő tényezők a szovjet rendszer megdöntésében; “a nemzeti eszme vetette a szemétdombra a szovjet birodalmat” – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója Intézetünk A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján.

A XXI. Század Intézet A történelem, ami nem ért véget – Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel rendezett nemzetközi konferenciáján Ivan Krastev, a szófiai Liberális Stratégiák Központjának igazgatója, Francesco Giubilei, az olaszországi Fondazione Tatarella elnöke és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa is beszélt a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt időszakről. Francesco Giubilei kiemelte: míg a XX. századot a jobb és bal ellentéte jellemezte, addig a XXI. században már a globalisták és a szuverenisták állnak szemben egymással. Ivan Krastev szerint a világon mindenki másként emlékszik vissza 1989-re, míg Frank Füredi arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nyugat intellektuálisan és morálisan kimerült.

Az állam legfőbb célja 2010 óta, hogy Magyarország geopolitikai biztonságát, szuverenitását és a magyar családokat erősítse – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója előadásában pedig arról beszélt, hogy az 1989-es rendszerváltástól kezdve a gyarmatosító logika az uniós bővítési hullámokban mindig érvényesült.