Újabb ötven magyar város érintésével folytatódik a Terror Háza Múzeum „30 éve szabadon” elnevezésű vándorkiállítása. Az utcai tablókiállítás eredetileg 2019. június 16-án, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulóján nyílt meg, és 2020 végéig 7 európai és 35 hazai helyszínen járt, ahol összesen több mint 100 ezer látogatót vonzott. A kiállítás elsőként Dabas városába látogatott.

Az apajpusztai Kiskunsági Állami Gazdaság kapcsán már az 1970-es években nyílt titok volt, hogy a gazdaság vezetői, az illetékes párthatóságok segédkezése mellett törvénytelenségek sorát követték el, kezdve a gazdasági bűncselekményektől egészen a környezetszennyezésig. Végül az utóbbi volt az, ami a klikkharcokba süllyedő vezetőség bukását okozta. Apajpuszta esete a kommunista diktatúra faluról és a vidéki életformáról vallott felfogásának az egyik iskolapéldája. 

A hétvégén nyílt meg az a kiállítás, melyet a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztossággal közösen indított el, hogy bemutassa azokat a többségében roma származású hősöket, akik példaként állhatnak a jövő nemzedékei előtt.

Az 1956-os forradalom és a rendszerváltozás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit bemutató tárlatot országszerte 25 helyszínen, elsőként a pécsi Zsolnay-negyedben lehet megtekinteni, február 4-10. között.  

Újabb ötven hazai város érintésével folytatódik a Terror Háza Múzeum „30 éve szabadon” elnevezésű vándorkiállítása. A múzeum 2019. június 16-án Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulóján nyitotta meg utcai tablókiállítását. A tárlat 2020 végéig 7 európai és 35 hazai helyszínen járt és több mint 100 ezer látogatója volt.  

Perczel Károly Széchenyi-díjas magyar építész 1965-től vett részt a vízlépcső építési munkálatainak előkészítésében, mint a beruházás által érintett települések rendezéséért felelős albizottság tagja. Perczel másfél évtizeden keresztül dolgozott a projekten, mígnem az 1980-as években megismerve az építkezésekkel kapcsolatos háttértanulmányokat, meggyőződött arról, hogy a vízlépcső felépítése súlyos károkat okozna mind a természeti- mind pedig az épített környezetben, ezért nyíltan felszólalt a beruházás leállítása mellett. Bátor kiállása miatt állásából elbocsátották, állandóan fenyegették, de Perczel ettől függetlenül vállalta és terjesztette a véleményét.